Grafika: ***
Meglepő, hogy egy Nintendo 64-es szintet lazán elbíró kézikonzolnak SNES-es szintű grafikájú játékot biztosítanak. A nézet teljesen oldalscollos. Lehet, hogy azt akarták demostrálni, hogy nem a grafika a a lényeg? Mert amúgy a színösszeállítás nagyon jó, de ilyet még egy SNES is a kisujjából ráz ki.

Játszhatóság: *****
Teljesen a Stylusra kell hagyatkozni, itt a DS gombjai semmit nem funkcionálnak. A Stylus húzásával lehet felhőt rajzolni, így irányítjuk a magasban lebegő Baby Mario útját vagy a földn Yoshi útját egyengetni. Amennyiben kört rajzolunk, akkor a körben álló felhőrészek buborékká alakulnak át, és ha egy ellenfél köré rajzoljuk a buborékot, akkor az érmévé változik, és a Stylussal meg lehet fogni a buborékot, és Baby Mario felé irányítani. Nem lehet pontosan nekivinni, mert Baby Mario a felső képernyőn van, csak körülöbelül belőni, hogy ha iderakjuk, akkor talán el fogja kapni. De ugyanígy buborékba lehet rakni az érméket, hogy könnyebben eljuttassuk őket Baby Marióhoz. Amikor már Yoshival vagyunk, akkor egy pontra mutatva, arra tojást dob, ezzel lehet kiütni az ellenfeleket, és az érméket is meg lehet szerezni ezen az úton. Amikor Yoshit megérintjük a Stylusszal, akkor ugrik egyet, és ha ugrás közben megérintjük, akkor kalimpál egyet a lábával, ahgy szokott ^^ És ezt addig csinálja, amíg kalimpálás közben érintgetjük. Nagyjából ennyi a lényeg, nagyon könnyű megtanulni, de alkalmazni lesz majd nehéz.

Szavatosság: ***
Akár hiszitek, akár nem, ezt a játékot alapból kemény öt perc alatt végig lehet vinni! Valószínűleg nem fog Speedrun készülni a játékból, mert itt nem az a lényeg, hogy minél gyorsabban vidd végig, hanem, hogy minél több pontot gyűjts össze. Négy játékmód van: Score Attack, Marathon, Time Attack és a Challenge. A Score Attack egy öt perces játék, az első 1000 métert Baby Mario kezdi meg lebegve három léggömbje van, ezek jelzik az élete számát. Ha háromszor nekiütközik valami ellenfélnek, akkor ellopja Kamek. Igen, Kamek már megint elrabolta Baby Mariót, és úgy tűnik, hogy csak Yoshi mentheti meg. De ha sikeresen leér a földre Baby Mario, akkor Yoshi elkapja, és a földön immáron közösen folytatják útjukat. Ennek a játékmódnak az a lényege, hogy minél több pontot gyűjtsünk össze. A Marathon ugyanez, csak itt már nem a pontok nagysága számít elsősorban, hanem hogy milyen messzire jutunk. Ugyanis a földön megtett ezer méter után nem a gólya vár minket, hanen egy másik színű Yoshi, aki már több tojást képes "tárolni" ugyanis gyümölcsök is vannak a játékban, amiket, ha Yoshi megesz, akkor annyi tojást tojik, amekkora az adott gyümölcs tápértéke, így például az alma után 1 tojás jár, míg a banán után három, a dinnye meg a maximális öt tojást eredményez. A alap, zöld Yoshi maximum 20 tojást képes "tárolni", míg a világos kék Yoshi már 25-öt, és jön az összes többi ötössével. Ha az ellenfelekből és az érmékből összegyűlik 100 pont, akkor egy csillag jelenik meg amit, ha elkapunk, Yoshi visszabújik a tojásba, és Baby Mario lendül akcióba. Ekkor szupersebesség, és szupermagasan tud ugrani. A Marathon gyakorlatilag egy végtelen játék. Addig megy, amíg egyszer meg nem érint egy ellenfél, ugyanis itt csak egy életed van. A Time Attack addig zárva marad, amíg a Score Attack részben el nem érjük a gép a rekordját, a 300 pontot. Az a játék lényege, hogy megmentsük Baby Luigit. Négy Toady "őrzi" Baby Luigit, őet kell kiütni, hogy elengedje Baby Luigit, közben a földön levő ellenfelekkel is vigyázni kell. A Challenge akkor nyílik meg, ha a Marathonban meghaladjuk a gép rekordját, ami 3000 méter. Nagyon nem is tér el a Marathontól. Toady megállapít egy idő, amennyi időn belül a pálya végére kell érni. Ha nem sikerül, elrabolja Baby Mariót. A Multiplayer nagy előnye, hogy egy kártya elég, viszont csak ketten lehet max. játszani. És csak egy játékmód van. 1000 métert kell menni, és az nyer, aki hamarabb ér a célba. Természetesen ellenfelek is vannak a földön. Egy tipp: Érdemes felhőn egyengetni Yoshi útját, mert ott gyorsabb egy kicsivel.
Az egész játék összességében ennyiből áll. Nem tűnik valami soknak, viszont a játék nagyon nehéz, elsősorban akkor, amikor Baby Mario lebeg. Azért, mert Baby Mario a felső képernyőn lebeg, mi meg felhőt ugye csak az érintőképernyőn tudunk rajzolni. Nagyon nehéz egyszerre azt figyelni, hogy fent mi történik Baby Marióval, és közben az alsó képernyőn rajzolni a felhőt. Felhőt is sok esetben nagyon nehéz úgy rajzolni, hogy Baby Mario épp elkapja az érméket. Egyszerre buborékot és felhőt is rajzolni, meg nagyon nehéz. Amikor már a földön vagyunk Yoshival, akkor már könnyebb, mert akkor már nem dominál annyira a felső képernyő.

Zene/Hang: *****
A játék igazi erőssége a zene. Fantasztikusan van megkomponálva, mintha eredeti hangszeren játszanák, és nagyon szép a dallam. Ami illik Baby Mario közegébe ^^

Hangulat: ****
A játék már-már pofátlanul gyerekes! :-P Yoshi hangja, és a zene egy közegben nagyon gyerekesen hat. Annak ellenére, hogy különböző weblapok 7.5-8 pontot adtak neki, és azt mondták, hogy nem annyira jó játék, én nagyon szeretem. Nagyon megfogott a hangulata, viszont érződik, hogy a Nintendo DS megjelenése után nem sokkal jelent meg, és ez a játék inkább arra hivatott, hogy megmutassa, hogy mit tud a DS. Annak ellenére, hogy nekem bejött, ajánlom, hogy vásárlás előtt próbáld ki, igaz, hogy lehet, hogy már a kipróbálás alkalmával végig fogod vinni ^^'

8/10