Megjelenés Arcade: 1981. július Nintendo Entertainment System Japán: 1983. július 15. Amerika: 1986. június Európa: 1986. október 15. Famicom Disk System: 1988. április 8. Game Boy Advance (NES Classics) Japán: 2004. február 14. Amerika: 2004. június 2. Európa: 2004. július 9. Wii Virtual Console Japán: 2006. december 2. Amerika: 2006. november 19. Európa: 2006. december 8. Nintendo 3DS Virtual Console Japán: 2012. október 17. Amerika: 2012. október 1. Európa: 2013. november 21. (2014. szeptember 18. Original Edition) Wii U Virtual Console Japán: 2013. július 15. Amerika: 2013. július 15. Európa: 2013. július 15. Nintendo Switch Arcade Archives Japán: 2018. június 15. Amerika: 2018. június 14. Európa: 2018. június 15. Nintendo Switch Online Japán: 2018. szeptember 19. Amerika: 2018. szeptember 18. Európa: 2018. szeptember 19. Fejlesztő: Nintendo EAD Kiadó: Intelligent Systems (NES port) Stílus: Platform Játékmód: 1-2 játékos Árak: Wii: 500 Nintendo pont Nintendo 3DS: £4.49 / €4.99 (mindkét változat) Wii U: £3.49 / €4.99 Méret: Nintendo 3DS: 61 blokk Wii U: 36,54 MB

A Donkey Kong 1981-ben jelent meg Arcade gépekre, ezzel a játékkal robbant be a Nintendo Amerikába. Itt jelent meg Mario először (mint Jumpman), sokak számára vitatott, hogy ezt vegyék hivatalos megjelenésének, vagy a Super Mario Bros.-t. A játék később Nintendo Entertainment System konzolra is megjelent, három pályával, az Arcade gépen négy pálya volt, az 50m pálya kimaradt, csak később a Game Boy verzióba tették bele.

Történet

Donkey Kong elrabolta Jumpman barátnőjét, Pauline-t, és felvitte az éptkezés tetejére. Mariónak fel kell mászni oda, hogy megmentse a hölgyet.

Karakterek

• Mario (Jumpman)
• Pauline (Lady)
• Donkey Kong

Egyéb ellenfelek

• Hordó
• Tűzlabda
• Homokkupac
• Rugó

Tárgyak

• Kalapács
• Pauline esernyője
• Csavar

Pályák

• 25 m
• 50 m (csak Arcade verzióban)
• 75 m
• 100 m

Érdekességek

A játékot Shigeru Miyamoto akkor tervezte, amikor Gunpei Yokoi-nak dolgozott (Gunpei Yokoi tervezte a Game Boy-t, és 1997-ben váratlanul autóbalesetben elhunyt). Miyamoto bevallotta, hogy nem tud jó történetet kitalálni a játéknak, nem gondolt arra, hogy Jumpman és Lady (Pauline) között kapcsolat lenne, és nem tudja honnan jött ez az ötlet, de nem zavarja. Ezzel a játékkal tört be a Nintendo a videojáték iparba, a Donkey Kong arcade gép volt korának legsikeresebb játéka, és ahogy egyre elterjedtebbek lettek az Arcade gépek világszerte, úgy lett a játék is egyre ismertebb. Mario nagyon magasra tudott ugrani, ezért kapta a Jumpman nevet, a Nintendo of America nevezte el őt nem sokkal később Mariónak.

1982-ben a Universal Studios sérelmezte a Donkey Kong nevet, mert szerintük erősen utal a King Kong c. filmre, és onnan kapta a majom is nevét. Howard Lincoln ekkor ügyvédként dolgozott, később a Nintendo of America elnöke lett, úgy döntött, hogy kiáll az ügy mellett, és felfogadta John Kirby-t, hogy képviselje a Nintendo ügyeit. A pert a Nintendo nyerte meg, ugyanis John Kirby bebizonyította, hogy nemhogy nem történt szerzői jogsértés, hanem a Universal korábban beperelte az RKO pictures-t, hogy bebizonyítsa, hogy a King Kong köztulajdonban van. Így a Donkey Kong név nem sértő, így a bíróság a Nintendo javára döntött, 1.800.000 dollár megfizetésére kötelezte a Universal Studios-t. Nagyon érdekes, hogy később Tiger King Kong nevű játékáról mondták ki (amit a Universal adott ki), hogy az sérti a Donkey Kong nevének jogait. A per után a Nintendo 30.000 dolláros vitorláshajóval jutalmazta John Kirby-t, mely a Donkey Kong nevet kapta, és engedélyt kapott arra, hogy a Donkey Kong nevet vitorláshajó neveként használja fel.

A Donkey Kong sikerének köszönhetően a Nintendo megmenekült a csődtől, és bebiztosította a Nintendo Entertainment System amerikai sikerét.

Ez a játék a gamer-történelem második platform játéka az 1980-as Space Panic után.

A játék a 3. pálya után újrajátszható, viszont a 22. pálya ún. Kill Screen. Az a lényege, hogy akármit csinálsz, 7 másodperc után meghalsz. Ez egyszerűen azért van, mert megtelik a játék memóriája. Ugyanis az időt úgy számolja a gép, hogy 100×(10×(level+4)), tehát amikor a 22. pályán vagyunk, akkor 100×(10×(22+4)), a zárójelben levő érték túllépi a 256-ot (ennyi lehet a maximális érték egy 8-bites konzolnál), így a 22. pályánál a játék egyszerűen véget ér, akárhány életed volt. Ugyanilyen Kill Screen van a Duck Hunt játékban is, amikor a 99. pályán már annyira gyorsan repülnek a kacsák, hogy csak egy-egy helyen értelmezi a gép, így lehetetlenség eltalálni őket.

Folytatások és portok

A Donkey Kong ezen szériája jelenleg 5 részes. Az alábbi részek jelentek meg a széria keretén belül:

• Donkey Kong Jr.
• Donkey Kong II (Game & Watch)
• Donkey Kong 3
• Donkey Kong (Game Boy)

A játék rengeteg akkor aktuális gépre és konzolra lett portolva.

• Nintendo Entertainment System
• Game & Watch
• Game Boy Advance (NES Classics sorozat keretén belül)
• Famicom Disk System
• Atari 2600
• Atari 7800
• Atari 8-bit computers
• ColecoVision
• Intellivision
• Commodore VIC-20
• Commodore 64 (európában a NES mellett csak ezen a gépen jelent meg anno)
• Texas Instruments TI-99/4A
• Amstrad CPC
• ZX Spectrum
• MSX
• Virtual Console
  Először 2006-ban került ki, mint letölthető játék, majd a 2010-es Mario 25th Anniversary Limited Edition kiadásban telepítve volt a játék négy pályával, tehát az Arcade verzió. Az 50 m pályát grafikailag felhozták a NES szintjére, de Arcade verzióként látható, és csak a piros Wii tulajdonosok számára elérhető a játék. Később a Nintendo 3DS-re megjelent a Donkey Kong Original Edition változat, ahol szintén 4 pályával játszhatjuk a játékot.
• Nintendo Switch Online

A játék az alábbi válogatásokon belül is megjelent:

• Donkey Kong Classics
• Donkey Kong / Donkey Kong Jr. / Mario Bros.

A játék az alábbi játékokban extraként játszható:

• Animal Crossing (A NES verziót betették, mint játszható mini-játék)
• Donkey Kong 64 (Az Arcade verziót beletették, mint játszható mini-játék)
• Super Smash Bros. Brawl (A Masterpiece-en belül a 75 m pálya játszható)