A Nintendo GameCube a Nintendo negyedik asztali konzolja volt, mely Eur�p�ban 2002-ben jelent meg. Ez volt ez els� optikai adatt�rol�s konzol, amivel vissza akart�k cs�b�tani a N64 �ltal elvesztett j�t�kosokat. De mivel a GameCube csak mini DVD-t haszn�lt, a terv nem j�tt be. Nemcsak a kis m�ret� adathordoz� miatt, hanem a Sony a PlayStation 2-vel divatba hozta a multim�di�s alkalmaz�sokat, amit a Nintendo teljesen kihagyott. A Nintendo GameCube-b�l m�g kevesebbet adtak el, mint a Nintendo 64-b�l. A maga 21,74 milli�s �sszelad�s�val a Wii U el�tt a m�sodik legrosszabbul teljes�t� Nintendo konzol. Viszont a Nintendo rajong�k k�r�ben az olyan j�t�kok miatt, mint p�ld�ul a Metroid Prime �s a The Legend of Zelda: The Wind Waker j�t�kok miatt ma is nagy kultusznak �rvend ez a konzol.

T�rt�net

Project Dolphin n�ven jelentette be a c�g 1999. m�jus�ban, hogy �j konzolt terveznek. Az els� protot�pusok egy k�k sz�n� g�pezetek voltak. A GameCube nevet 2000. augusztus 24-�n kapta, �s a 2001-es E3-on jelentett�k be, hogy 15 j�t�kkal tervezik megjelentetni a konzolt, olyanokkal, mint p�ld�ul a Super Smash Bros. Melee, Luigi’s Mansion vagy Star Wars Rouge Squadron II. A Nintendo 64-et nemcsak az�rt temette el hamar a Nintendo, mert nem volt sikeres, hanem mert minden munk�jukat a Game Boy Advance fejleszt�se �lelte fel, �gy t�bb, eredetileg kazett�s g�pre tervezett megjelen�sek m�r az �j konzolon l�ttak napvil�got. A GameCube-ot �s a Game Boy Advance-et egy�tt fejlesztett�k, egyben c�ljuk volt az is, hogy a k�t konzol ak�r egy�tt is dolgozzon. K�s�bb t�bb olyan GBA j�t�k jelent meg, melynek “p�rja” is van GC-n, �s a k�t j�t�k tudott kommunik�lni egym�ssal, oly m�don, hogy a Game Boy Advance kijelz�s controllerk�nt m�k�d�tt. Ennek k�sz�nhet�en �jabb lehet�s�gek ny�ltak meg a j�t�kban.

B�r m�r a Nintendo 64 eset�ben is nyilv�nval� volt, a GameCube volt az, amit vil�gosan �gy promot�ltak, hogy egy�ni utakon k�v�nnak j�rni, tov�bbra is azzal akarta mag�t a Nintendo megk�l�nb�ztetni a versenyt�rsakt�l, hogy sz�rakoztatni szeretn�k a j�t�kosokat. �gy a lehet�s�gekhez m�rten tov�bbra is ker�lt�k volna a brut�lisabb j�t�kokat. Szlogenjeik az al�bbiak voltak: “Born to Play”, “Life’s a game” vagy “Gaming 24:7”. Az ut�bbi a Nintendo logo alatt volt olvashat�. Mind magazinokban, mind TV-kben egy kocka volt l�that� k�l�nb�z� helyzetekben, mely GameCube log�v� alakult �t.

Jap�nban 2001. szeptember 14-�n jelent meg, �s 500.000 p�ld�nyt sz�ll�tottak le, m�g Amerik�ban 2001. november 18-�n 700.000-es p�ld�nnyal deb�t�lt. Eur�p�ban ism�t nagy k�s�ssel, 2002. m�jus 3-�n jelent meg.

J�t�kk�n�lat

GameCube-ra valamivel t�bb j�t�k jelent meg, mint el�dj�re, k�r�lbel�l 650 j�t�k k�z�l v�laszthattunk. �zletekben is nagyobb teret kapott a Nintendo. M�r �letidej�ben is �gy jellemezt�k a konzolt, hogy innovat�v �s min�s�gi j�t�kok jelentek meg r�. Sokan �r�mmel fogadt�k a Super Mario Sunshine �jdons�gait, vagy a The Legend of Zelda: The Wind Waker innovat�v j�t�kmenet�t, valamint a Metroid sz�ria visszat�r�s�t. Ezek a j�t�kok m�g tov�bb er�s�tett�k az anyac�g h�rnev�t. S�t �j franchise-on is dolgoztak. Ennek egyik eredm�nye a Pikmin, mely szint�n dics�retet kapott. A Nintendo rem�lte, hogy az optikai meghajt�s lehet�s�gek megk�nny�tik a fejleszt�st a k�ls�s c�geknek. Val�ban a nagyobb k�n�lat t�kr�zi a third party c�gek lelkesed�s�t, de a szer�ny elad�sok miatt ism�t a Nintendo j�t�kok domin�ltak a k�s�bbi id�kben. Kis m�ret� DVD lemezen jelentek meg a j�t�kok, mely 1,4 GByte t�rhellyel b�rt, Ez ugyan jelent�sen t�bb, mint a Nintendo 64 kazett�k t�rhelye, de a PlayStation 2 �s az XBOX 8,5 GByte-os dupla r�teg� DVD-ihez k�pest j�csk�n elmarad. Ugyanakkor mivel lemezre j�val k�nnyebb j�t�kot fejleszteni, ez�rt a k�ls�s c�gek lelkesed�se vitathatatlan. Els�sorban strat�giai j�t�kokat gy�rtottak (pl. Star Wars: Rouge Squadron II, Metal Gear Solid: Twin Sneaks), de hogy egy-k�t s�t�t hangulat� j�t�k is helyet kapjon, a Resident Evil 4 GC exkluz�v c�m volt. A Sega ezekben az id�kben kezdett el csak j�t�kfejleszt�sre �sszpontos�tani, mivel az utols� asztali konzoljuk, a Dreamcast is buk�s volt. A kor�bbi vit�kra f�tylat bor�tva most sz�vesen t�mogatt�k a Nintend�t, t�bb Sonic j�t�k l�tott napvil�got GameCube-ra.

Controller

A Nintendo tanult az el�z� konzolj�nak hib�ib�l, �s kifejlesztett�k az egyik legink�bb j�t�kosbar�t controllert. Most m-alak helyett k�t�g� controllert gy�rtottak, �s az anal�g kar sokak �r�m�re �tker�lt bal oldalra. Az alakj�t alapvet�en a PlayStation-t�l “k�lcs�n�zt�k”, gondolt�k tov�bb. B�r a GameCube is m�r k�t anal�g karral rendelkezik, de szerint�k k�nyelmesebb fog�sa van a controllernek, ha nem k�z�pen, p�rhuzamosan vannak egym�s mellett, hanem a f� anal�g kar, amivel a karaktert ir�ny�tjuk, bal oldalt van, m�g a m�sik, amivel rend szerint a kamera�ll�st �ll�thatjuk, maradhat jobb oldalt alul, mert azt �gysem haszn�lja sokat a j�t�kos. B�r Control Pad is helyet kapott, de az ker�lt a C-karral p�rhuzamosan balra. Az ink�bb csak “eszt�tikai” okokb�l van jelen (hogy ne legyen �res a bal als� r�sz), nagyon kev�s j�t�k haszn�lja. Mivel az A-gombot haszn�ljuk a legt�bbsz�r akci�gomb gyan�nt, ez�rt sokkal nagyobb lett, m�g a B-gomb mellette bal oldalt egy kicsi piros gomb. Az X- �s Y-gombok az A-gomb k�r�l kaptak helyet, a Z-gomb viszont most nem h�tul van, hanem jobb oldalt, fel�l az R-gomb el�tt. Ezzel elvesztette “ravasz”-mivolt�t, ugyanis most nem fegyverek aktiv�l�s�ra szolg�l, hanem egy�b funkci�kat l�t el a j�t�k sor�n. Fel�l vannak a j�l megszokott L- �s R-gombok, melyek szint�n egyedi feladatot “szolg�lnak ki” a j�t�k alatt. Be�p�tett rezg� funkci�val van ell�tva, melyet szinte minden j�t�k kihaszn�lt. S�t a Nintendo 64 Rumble Pak-j�hez k�pest tov�bbfejlesztett�k, hiszen m�r nemcsak sim�n megrezeg, hanem �rz�keli, hogy az �tk�z�s, vagy l�v�s er�ss�g�t. Ennek f�ggv�ny�ben a rezg�s lehet gyeng�bb �s er�sebb is.

Alapvet�en k�t sz�nben jelent meg GC controller: indig� k�k �s fekete sz�nben, de k�s�bb �jabb k�t sz�nben napvil�got l�tott, amikor bizonyos j�t�kokkal egy�tt ez�st sz�nben adt�k ki a konzolt, valamint a konzol korszak�nak v�g�n, a Mario Smash Football j�t�kkal a ma m�r ritkas�gnak sz�m�t� feh�r sz�n� GameCube controller. Ezzel egy�tt Jap�nban rengeteg limit�lt kiad�s� controller jelent meg egy-egy j�t�khoz.

A konzol egyedis�ge az �gynevezett Wavebird controller, mely vezet�k n�lk�li. Maga a n�v a Dolphin-b�l maradt vissza. L�nyege, hogy amit csatlakoztatunk a controller bemenetbe, az kapja a jelet. M�rete az�rt nagyobb az �tlagos controller�n�l, mert csak 2 db AA elemmel m�k�dik, annak kell a hely. A c�g m�r a NES idej�ben gondolkodott vezet�k n�lk�li controllerben, mely v�g�l NES Satellite form�ban napvil�got l�tott, de nem terjedt el, mert sz�lesebb k�r� haszn�lathoz m�g nem voltak meg a megfelel� technol�gi�k, melyek lehet�v� tett�k volna a teljes k�r� alkalmaz�st. A Nintendo sok lehet�s�get l�tott el�re a r�gi id�kben, de a teljes k�r� m�k�d�nek sok esetben nemcsak technikai, hanem anyagi akad�lyai is voltak, ugyanis akkor nagyon dr�g�k voltak. 2000 t�j�n dobta piacra az Integrated Circuits az els� vezet�k n�lk�li controllert, de az els� igaz�n megb�zhat� vezet�k n�lk�li controller a Nintendo Wavebird-je volt. El�dj�nek minden hib�j�t kijav�totta, teljesen megb�zhat� r�di�jelekkel m�k�dik, �gy infrav�r�s sug�rra nincs sz�ks�g. Ezzel k�r�lbel�l 9 m�ternyi hat�t�vols�got tesz lehet�v�, de egyes tesztel�sek szerint ak�r 40 m�terr�l is t�k�letesen m�k�dik.

A r�di�hull�moknak nagyobb a hull�mhossza, mint az infrav�r�s sug�rz�snak, ennek k�sz�nhet�en megb�zhat� az ir�ny�t�s. Eredetileg 900 MHz-es frekvenci�val tervezt�k, de v�g�l 2,4 GHz-ig fut az ad�vev�. Narancss�rga f�ny jelzi, hogy veszi a jelet. A controlleren egy on/off kapcsol� is helyet kapott, elemtakar�koss�g c�lj�b�l �rdemes kikapcsolni, amikor nem haszn�ljuk, mert mindig adja a jelet, amikor csatlakoztatva van a g�phez, �s az �pp be van kapcsolva.

Technikai specifik�ci�k

A Nintendo az IBM-mel �s az ATI technologies-zal egy�ttm�k�dve fejlesztette ki a GameCube-ot. Az IBM PowerPC b�zis� processzort fejlesztett ki, mely Gekko n�ven v�lt ismertt�. Ez 485 MHz-en fut, �s 64-bites lebeg�pontos egys�ggel (FPU) 1,9 GFLOPS teljes�tm�nyre k�pes. Howard Cheng technikai igazgat� “egyszer� RISC architekt�r�t” szeretett volna megval�s�tani, hogy a bonyolultabb m�veleteket a lehet� legegyszer�bben v�gezze el. Ezzel nemcsak a j�t�kok fejleszt�se lenne egyszer�bb, de gyorsabban is futnak g�pben. A grafikai processzort (GPU) az ArtX fejlesztette ki. �rdekess�g, hogy a c�g 1997-ben alakult azokkal az el�z�leg Silicon Graphics-b�l kiv�lt munkat�rsakkal, melyek a Nintendo 64 processzor�t fejlesztett�k ki. A GPU 162 MHz-en fut, grafikai feladatok mellett egy�b feladatokat is ell�t az audio �s I/O processzorok �ltal.

A grafikai felbont�s minden GameCube j�t�kn�l egys�ges: 640�480. Viszont h�tr�ny, hogy am�g Amerik�ban 480p-s addig Eur�p�ban 480i-s a megjelen�t�s. Alapvet�en a szem sz�m�ra �szrevehetetlen, de az i-s megjelen�t�s v�ltott soros, ami azt jelenti, hogy a sorok p�ros�val m�sodpercenk�nt 60� egym�st felv�ltva jelennek meg. Mivel a szem m�sodpercenk�nt 24 “k�pet r�gz�t”, ez�rt ez �szrevehetetlen sz�munkra, de egy id� ut�n l�that�, hogy a p-s, vagyis a progressz�v megjelen�t�s sokkal szebb, �lesebb k�pet biztos�t, mivel minden egyes sorban egyszerre jelennek meg a k�pek.

A MiniDVD meghajt�t a Panasonic fejlesztette ki. K�z�s munk�juk olyan eredm�nyes volt a Nintend�val, hogy c�g megengedte, hogy Panasonic Q n�ven saj�t konzolt adjanak ki. Ez lett a GameCube altereg�ja, mely csak Jap�nban jelent meg. A Panasonic egy saj�t k�dol�si s�m�t haszn�lt, mely k�l�nb�zik a rendes DVD-lej�tsz�kban haszn�lt “Content Scramble System” technol�gi�val, teh�t a GameCube nemcsak a m�rete miatt nem tud egy�b optikai lemezt lej�tszani. Ezt a m�sol�sv�delemre tal�lt�k ki, a GameCube versenyt�rsaihoz k�pest nehezen felt�rhet� konzol volt. Az optikai meghajt� ugyan elvetette annak lehet�s�g�t, hogy a kazett�s rendszerekben megszokottan egyedi mem�riam�ret� k�rty�kra �rj�k a j�t�kot. Kisebb mem�ri�j� kazett�ra olcs�bb volt j�t�kot �rni, de m�g a kis m�ret� lemez eset�ben is olyan szinten eleny�sz� volt a k�lts�g, az egy�ni mem�riam�ret m�r semmilyen m�don nem j�tszott szerepet. A mem�ria egys�gesen kb. 1,4 GByte m�ret�, 16-25 MBit/s �tviteli sebess�ggel �s 128 ms v�laszid�vel rendelkeznek.

A Nintendo sztereoszk�pikus 3D-s technol�gi�t fejlesztett ki, melyet m�r az egyik nyit�c�m, a Luigi’s Mansion is haszn�lt. Ennek l�nyege, hogy teljesen t�rhat�s�nak t�nik a k�p, oly m�don, hogy k�t k�pet l�tunk egyszerre. A Nintendo gondolkodott val�di 3D-s megjelen�t�sen is, mint a Virtual Boy eset�ben, de azt tov�bbfejlesztve ekkor m�g megfizethetetlen lett volna az embereknek.

Egy�b technikai specifik�ci�k v�zlatokban:

CPU:

• 180 nm f�lvezet� eszk�z 4,9 watt sz�tsz�r�ssal
• 162 MHz els� busz (1,3 GB/s)
• 64 KB L1 cache
• 256 KB L2 cache
• 32-bites Aritmetikai logikai egys�g (ALU)

GPU:

• 3MB-es chip 1T-SRAM (2MB Z-Buffer �s 1 MB text�ra cache)
• 51 milli� tranzisztor (ennek kb. fele a 1T-SRAM-ban tal�lhat�)
• 180 nm f�lvezet� eszk�z
• 4 pixel pipeline, mindegyik egy text�raegys�ggel.
• 24-bit RGB / 32-bit RGBA sz�ner�ss�g

Rendszer mem�ria:

43 MB nem egys�ges RAM, mely az al�bbiakb�l �ll:

• 24MB MoSys 1T-SRAM mint f� rendszer RAM
• 3 MB 1T-SRAM az ATI processzorba �gyazva.
• 16MB dinamikus RAM, I/O bufferk�nt valamint audio-k�nt a DVD-meghajt�ba.

Audio:

• Anal�g kimenet: Sztere� �s 5.1-csatorn�s Dolby Pro Logic II surround.
• 81 MHz-es Macronix 16-bites DSP integr�lt audio processzor.
• 8 KB RAM �s 8 KB ROM utas�t�si mem�ria
• 8KB RAM �s 4 KB ROM adatmem�ria
• 48 kHz frekvencia
• 64 egyidej� csatorna, ADPCM k�dol�s

Online �s LAN j�t�k lehet�s�g

A GameCube volt az els� olyan Nintendo konzol, mely t�mogatta az internetes j�t�kot. Viszont kev�s j�t�k haszn�lta ki ezt a lehet�s�get, mert k�l�n egy Modem Adapterre van sz�ks�g�nk. Egy UTP-k�belt kell a modembe csatlakoztatni, �s azt egy 10BASE-T kompatibilis hub-hoz kell k�tni, ez adta a jelet. D�nt� t�bbs�g�ben LAN-os j�t�kra volt csak lehet�s�g, �s ha n�gy GameCube-ot csatlakoztatunk egym�shoz, ak�r 16-an is j�tszhatunk egyszerre. Ezt haszn�lta ki p�ld�ul a Mario Kart: Double Dash!!, vagy a 1080� Avalanche. Probl�m�s �sszek�ttet�s miatt kevesen haszn�lt�k ezt a lehet�s�get.

Kieg�sz�t�k

A GameCube kieg�sz�t�k tekintet�ben is jobban volt t�mogatva, mint a Nintendo 64. T�bbet k�z�l�k egyedileg n�h�ny j�t�k haszn�lt, �s k�ts�gtelen�l emelte a j�t�kok sz�nvonal�t �s hangulat�t.

DK Bongo

A Donkey Konga j�t�kok mell� j�rt, ezzel lehetett ritmust �tni a zen�ben. K�t db Bongo-alak� controller, melyek a Donkey Kong j�t�kokb�l ismert hord�kra eml�keztetnek. A csatlakoz�j�t a controller bemenet�be kell dugni.

Action Pad

A Dancing Stage Mario Mix j�t�k mell� j�rt. Ez egy t�ncsz�nyeg, azon lehet a j�t�k zen�j�re DDR-ezni (Dance Dance Revolution). A nagy t�ncsz�nyeg mind a n�gy oldal�n egy-egy ny�l van, a jobb fels� sark�n lev� A-gombbal lehet elfogadni a be�ll�t�sokat, m�g a B-vel visszal�pni, de a Z �s a START-gomb is megtal�lhat� rajta. Szint�n controller csatlakoz�ja van.

Mem�riak�rtya

A GameCube elengedhetetlen kell�ke. Mivel a DVD lemez adat�t nem lehet m�dos�tani, ez�rt kiz�r�lag mem�riak�rty�ra lehet menteni. Term�szetesen a k�rtya n�lk�l is lehet j�tszani, de akkor nincs adatment�s. Eleinte csak 59 blokkos k�rtya volt kaphat�, melyre 512 KByte (4Mbit) mem�ria adat f�rt r�, viszont k�s�bb megjelentek olyan j�t�kok, mint az Animal Crossing, vagy Pok�mon Colosseum, melyeknek extra nagy ment�si adatra volt sz�ks�g�k, ez�rt ezekhez k�l�n csomagoltak 251 blokkos (2 MByte, 16 MBit) fekete sz�n� mem�riak�rty�t, melyet k�l�n is lehetett kapni. A legnagyobb m�ret� mem�riak�rtya 1019 blokkos (8 MByte, 64 MBit), mely feh�r sz�n� volt. Mindegyik mem�riak�rty�ban 5-tel t�bb blokk van (�gy j�nnek ki a kett� hatv�nyai), csak ezeket a GameCube lefoglalja mag�nak a rendszeradatokra. A k�rty�kat m�r a kevesebb mem�riamennyis�ggel adj�k el. A k�rty�ra maxim�lisan 127 ment�s ker�lhet. A konzol elej�be a controller csatlakoz� al� kell csatlakoztatni. B�r k�t csatlakoz� van, de a j�t�kok nagyr�sze az A-foglalatban l�v� mem�riak�rty�val kommunik�l. A B-foglalat els�sorban adat�tvitelre szolg�l.

Nintendo GameCube – Game Boy Advance Cable

Ez biztos�tja a kommunik�ci�t az asztali- �s a k�zikonzol k�z�tt. Ekkor a Game Boy Advance controllerk�nt szolg�l, vele is lehet ir�ny�tani a j�t�kot, de adat�tvitelre is lehet�s�g van, valamint �j j�t�km�dokat, lehet�s�geket nyit meg a j�t�kban. Mario j�t�kok k�z�l a Mario Golf, a Mario Tennis �s a WarioWare j�t�kok haszn�lj�k, de ezeken k�v�l sok egy�b j�t�kban haszn�lhat�. Az egyik legn�pszer�bb kieg�sz�t�.

Modem adapter

Ez biztos�tja helyileg t�bb konzol �sszekapcsol�s�t, �gy ak�r 16-an is j�tszhatunk egyszerre. Nagyon kev�s j�t�k t�mogatja, �s b�r eredetileg interneten is lehet j�tszani, de ezt csak 4 j�t�k t�mogatta, �s mivel a LAN-os (helyi) �sszek�ttet�s is probl�m�s volt, ez�rt nem terjedt el sz�les k�rben. 2007-ben pedig megsz�ntett�k az internetes szolg�ltat�st.

Game Boy Player

A GameCube alj�ba csatlakoztatva TV-n j�tszhatunk Game Boy, Game Boy Color �s Game Boy Advance j�t�kokat. Ez az utols� olyan kieg�sz�t� eddig, mely seg�ts�g�vel k�zikonzolos j�t�kokat j�tszhatunk TV-n. A konzol alj�ban lev� High Speed Parallel Port-ba kell csatlakoztatni. A kieg�sz�t�h�z j�r lemez is, melyet a konzolba kell tenni, ebb�l olvassa ki az adatokat. A kieg�sz�t�ben szinte minden Game Boy Advance chip megtal�lhat�, �gy nem emul�lja a j�t�kot. Am�g Jap�nban t�bb sz�nben jelent meg, addig Amerik�ban �s Eur�p�ban csak fekete sz�nben volt kaphat�.

Lehet GameCube-Game Boy Advance k�bel seg�ts�g�vel GBA-val is j�tszani, ekkor ugyan�gy kell ir�ny�tani, mintha csak a k�zikonzolon j�tszan�nk. GameCube controller eset�ben k�tf�le ir�ny�t�sra van lehet�s�g:

A men�ben az al�bbi be�ll�t�sokra van lehet�s�g:

• Frame: A j�t�k k�r�li keretet lehet �ll�tani. H�sz sz�n k�z�l lehet v�lasztani.
• Size: A TV-n megjelen�tett GBA k�perny�n lehet v�ltoztatni. Alapvet�en a TV k�perny� kb. 80%-�t foglalja el, de lehet�s�g van arra is, hogy a teljes k�perny�t kit�ltse a j�t�k.
• Controller: A k�tf�le be�ll�t�s k�z�l lehet v�ltogatni.
• Screen: A mozg�s k�zbeni hom�lyoss�got lehet �ll�tani. Ez arra j�, hogy a lehets�ges villog�sok sz�m�t cs�kkents�k. A k�p lehet �les, norm�l, vagy l�gy, amikor is hom�lyosabb a k�p.
• Timer: �breszt�st lehet be�ll�tani, mely 1-60 perc k�z�tt sz�laltathat� meg.
• Change Cartridge: Meg�ll�tja a j�t�kot, �gy biztons�gosan cser�lhet�nk kazett�t an�lk�l, hogy kikapcsoln�nk a GameCube-ot.

Mind a rajong�k, mind a kritikusok kedvez�en fogadt�k a kieg�sz�t�t, a legkeresettebbek k�z�tt van.

Mikrofon

A Mario Party 6, Mario Party 7 �s Odama j�t�kok mell� j�rt. A B mem�ria k�rtya csatlakoz�j�ba kell dugni, �s a rajta lev� k�k gombot megnyomva ha besz�l�nk a mikrofonba, azt t�bbnyire �rti. T�bbnyire… pont az okoz der�s�get a j�t�kosok k�r�ben, hogy n�ha f�lre�rti, amit mondunk, �s akkor m�st csin�l a j�t�k.

Elad�sok

A Nintend�nak az volt az els�dleges c�lja a GameCube-bal, hogy a lehet� legt�bb j�t�kost cs�b�tsa vissza a c�ghez. Ehhez minden lehet�s�g�k megvolt, hiszen er�s konzollal j�ttek piacra, k�nny� volt j�t�kot fejleszteni, �s a k�ls�s c�gek is bizalmat szavaztak neki. �m ez nemhogy nem siker�lt, hanem csak m�g kevesebbet adtak el a GC-b�l mint az el�dj�b�l. Ez val�sz�n�leg annak tudhat� be, hogy a PlayStation, mint maga a m�rkan�v m�r divat volt, valamint behozt�k a PS2-be a multim�di�s extr�kat, amik m�g cs�b�t�bb� tett�k a konzolt. Ezzel szemben a Nintendo semmi ilyennel nem rendelkezett, �s olyan keveset adtak el a GameCube-b�l, hogy konkr�tan p�nz�gyi probl�m�kat vetett fel, az asztali konzol r�szleg �vr�l �vre vesztes�ges volt. Viszont az �sszes�tett m�rleg mindig nyeres�gbe fordult �t, mert a Game Boy Advance annyira sikeres volt, hogy kell�k�ppen kompenz�lta a vesztes�geket.

A csal�dbar�t konzol �zletpolitik�ja legkev�sb� sem j�tt be, hiszen elad�sok tekintet�ben messze-messze alulm�lta a PlayStation 2-t, de m�g a m�sik nagy vet�lyt�rs konzolj�b�l, a Microsoft XBOX-�b�l is t�bbet adtak el, �s csak az�rt nem sokkal t�bbet a GC-n�l, mert Jap�nban nagyon nem volt kelend�. Indul�sn�l nem seg�tette a GC-t a magas �r. M�r 2003-ban $99.99-�rt lehetett kapni a konzolt Amerik�ban. Megjelen�se ut�n egy bizonyos k�zepes szintet tartott elad�s ter�n a konzol, ez Jap�nban valamivel er�sebb volt. 2004-t�l viszont rapid sebess�ggel zuhant, v�g�l 21,74 milli� p�ld�nyt adtak el bel�le vil�gszerte. Ez a k�vetkez�k�pp oszlott meg: Jap�n: 4,04 milli�, Amerika: 12,94 milli�, Eur�pa: 4,77 milli�.

A GameCube ut��lete �s hat�sa a konzolos t�rsadalomra

A Sony a PlayStation-nel teljesen megv�ltoztatta az emberek viszonyul�s�t a konzolokhoz, melynek k�vetkezt�ben a Nintendo sokat vesztett jelent�s�g�b�l. A c�g azt rem�lte, hogy a modernebb felszerelts�g� GameCube-bal visszaszerezhet valamennyit r�gi j�t�kos k�z�ss�g�b�l, �m olyannyira megv�ltozott videoj�t�kos piac, hogy azzal, hogy a Nintendo maradt eredeti �zletpolitik�j�n�l, m�g t�bbet vesztett piaci r�szesed�s�b�l. Emellett az IGN felm�r�si sem biztat�ak, melyek a konzolok n�pszer�s�g�t m�rte, ugyanis a GameCube csak a 16. helyen v�gzett, ehhez k�pest a PS2 3., m�g az XBOX 11. lett.

Ezt igazolja az is, hogy a GameCube sokkal kev�sb� maradt meg a k�ztudatban, �s ink�bb csak a Nintendo rajong�kn�l maradt meg, mint kultusz-konzol, melyre sok min�s�gi j�t�k jelent meg. Ehhez k�pest a Nintendo 64 sokkal sz�lesebb k�rben maradt meg k�zkedvelt konzolk�nt. Ez r�szint annak is betudhat�, hogy a Wii megjelen�se ut�n a GC-t szinte azonnal temette a Nintendo. Gy�rt�sok le�lltak, mert az ut�d szinte 100%-ban kompatibilis volt vele.

Yamauchi Hiroshi sz�m�ra m�r 2002-ben vil�goss� v�lt, hogy nem lesz sikeres, ez�rt lemondott az eln�ki sz�kr�l. Hely�re Iwata Satoru ker�lt, aki l�tta, hogy a Nintendo marketing strat�gi�ja ebben a form�ban nem fog m�k�dni, �s tudta, hogy csak �gy maradhat �letben a c�g, ha ezen jelent�sen v�ltoztatnak. Ezt oly m�don pr�b�lta meg elk�vetni, hogy megmaradjon a csal�di konzol marketing, ez �gy siker�lhet, ha �gy r�tegeket vonnak be a videoj�t�kos t�rsadalomba. �gy sz�letett meg a Nintendo DS, �s a Wii, a t�rt�net t�bbi r�sze meg m�r ismert… A GameCube meg megmarad nek�nk, rajong�knak. Sz�moljuk �ssze, h�ny fantasztikus j�t�k jelent meg r�.

J�t�kaj�nl�

Egy kicsit seg�tek a sz�mol�sban. �me n�h�ny olyan GameCube j�t�k, melyek nem Mario j�t�kok, de mindenk�pp meg�rnek egy pr�b�t, mert m�lt�n �regb�tik a konzol h�rnev�t:

• Wave Race: Blue Storm
• 1080� Avalanche
• The Legend of Zelda: The Wind Waker
• The Legend of Zelda: Collector’s Edition
• The Legend of Zelda: Twilight Princess
• Pikmin
• Kirby Air Ride
• Pok�mon Colosseum
• F-Zero GX
• Harry Potter and the Chamber of Secrets
• Sonic Mega Collection