A Nintendo 64 a Nintendo harmadik asztali konzolja, mely 1997-ben jelent meg Eur�p�ban. Megjelen�sekor a Super Mario 64-et, �s a Pilotwings 64-et lehetett mell� megv�s�rolni. Ezekben az id�kben vesztette el a Nintendo az egyeduralm�t a konzolpiacon. Ennek egyik oka a Sony PlayStation (PSX) el�ret�r�se, m�sr�szt meg annak ellen�re, hogy b�r a Nintendo m�r a SNES-t is CD-ROM meghajt�sra tervezte, m�g a Nintendo 64 is kazett�s maradt. Ennek egyik k�vetkezm�nye, hogy sok komolyabb j�t�k nem tudott megjelenni. Nemcsak a kazetta mem�riakorl�tja miatt, hanem nagyon dr�ga volt kazett�ra j�t�kot m�solni. Ennek k�lts�geit sok c�g nem tudta v�llalni, �gy am�g N64-re megjelent 1 j�t�k, addig PSX-re 10, �gy a j�t�kosok t�bbs�ge �tp�rtolt a Sony-hoz.

Project Reality n�ven fejlesztett�k a konzolt. Megjelen�sekor sokan bizalmat szavaztak neki, a Time Magazine 1996-ban az �v masin�ja c�mmel jutalmazta a Nintendo 64-et. Viszont m�r ekkor lehetett tudni, hogy v�ltoz�sok lesznek, a c�g m�r a konzol megjelen�se ut�n �rezte, hogy hat�sos volt a Sony er�szakos prom�ci�ja. Erre a Nintendo a “Get N or Get Out” szlogennel v�laszoltak. A konzol az �t�dik gener�ci� utols� konzoljak�nt jelent meg, egyben a gener�ci� leger�sebb g�pe. Viszont a kazett�s rendszer sok tekintetben visszavette a lehet�s�geket. Hi�ba voltak szebbek grafikailag, nem jelenhettek meg olyan nagyobb l�legzetv�tel� j�t�kok, mint PlayStation-re. Ez azt vonta maga ut�n, hogy a j�t�kokat jelent�sen �t kellett �rni, hogy megjelenhessen Nintend�ra is. Ezt sok c�g nem v�llalta, �gy m�g azok a kiad�k is, melyek eddig t�mogatt�k a kiot�i c�get j�t�kaikkal, elfordultak a Nintend�t�l. A konzol legsikeresebb j�t�kai szinte kiv�tel n�lk�l az anyac�g produktumai voltak.

Fejleszt�s

Hab�r mind a NES, mind a SNES sikeresek voltak, a sz�nfalak m�g�tt komoly kih�v�sokkal kellett szemben�znie a c�gnek. P�ld�ul Jap�nban a ’90-es �vek recesszi�s id�szak�t a Nintendo is meg�rezte. A SNES els� �veiben �gy t�nt, hogy a szigetorsz�gban m�g a NES-n�l is sikeresebbek lesznek, �m az elad�sok id�vel gyorsan visszaestek. Ezek mellett a Nintendo szigor� licenszpolitik�ja a k�ls�s c�geknek komoly probl�m�t okozott, hiszen a c�g sok p�nzt k�rt el az�rt, hogy a j�t�kaik Super Nintend�ra is megjelenhessenek.

Ennek ellen�re a Nintendo bizakodott. Az alapelv vil�gos volt: A lehet� legalacsonyabb k�lts�gvet�sb�l magas sz�nvonal� 3 dimenzi�s grafik�t �s 64-bites processzort l�trehozni. M�r a kezdetekt�l CGI grafik�val sz�moltak, mely vetekedett az akkori szupersz�m�t�g�pek grafikai tud�s�val. Viszont a c�gnek nem volt tapasztalata a 3D-s grafika gy�rt�s�ban, erre a Silicon Graphics-et (SGI) �s a MIPS Technologies-t b�zta meg, akik egy R4300i-s mikroporcesszort hoztak l�tre, �s k�z�sen egy alacsony k�lts�gvet�s� val�di 3D-s grafikai rendszert dolgoztak ki. A fejleszt�st sok vita �vezte, James H. Clark, a Silicon Graphics alap�t�ja Tom Kalinske-nak, a SEGA of America vez�rigazgat�j�nak aj�nlotta fel a c�g diz�jnterveit. A SEGA sz�mtalan hib�t v�lt felfedezni a korai protot�pusban, amit a Silicon Graphics ugyan megoldott, de a SEGA id�k�zben elvetette a terveket. Emellett probl�ma volt az is, hogy a SGI nem exkluz�van a Nintendo 64-be akarta a terveit haszn�lni, ezt m�g a Nintendo sem ellenezte, egyed�l a SEGA ragaszkodott ahhoz, hogy ez csak a Nintendo konzolj�ban legyen. A Nintend�nak tetszett az SGI terve, a SEG�-val viszont megszak�tott�k a kapcsolatokat. James Clark megbesz�lte a r�szleteket a Yamauchi Hiroshi-val, ezzel 1993. november�ben megsz�letett a Project Reality.

A konzol els� tervei 1994. m�jus�ban ker�ltek bemutat�sra, ekkor “Nintendo Ultra 64” log�val l�tt�k el a protot�pust, az eredeti terv ugyanis arr�l sz�lt, hogy a Super Nintendo nevet viszik tov�bb. Ekkor a kazett�t is bemutatt�k, a controllert viszont m�g nem. A v�gleges k�ls� hamar elk�sz�lt, a nevet pedig Ultra 64-re r�vid�tett�k, �s mint az els� 64 bites konzolk�nt tett�k ismertt�. Ez ellen az Atari sok�ig hadakozott, szerint�k az � Atari Jaguar-juk az els� 64 bites konzol, de val�j�ban az egy 64 bites architekt�r�val rendelkez� 32 bites konzol volt. A v�gleges, Nintendo 64 nevet 1995. november 24-�n kapta meg, a Shoshikai Software ki�ll�t�son kipr�b�lhat� volt a konzol. Eredetileg 1995 kar�csony�n jelent volna meg Jap�nban, de m�g m�jusban elhalasztott�k 1996. �prilis�ra a megjelen�st. Magyar�zat szerint a Nintend�nak m�g id�re volt sz�ks�ge a fejleszt�sre, valamint k�ls�s c�geknek is id�t akartak adni a j�t�kok fejleszt�s�re. B�r tudt�k, hogy ezzel elvesztik a kar�csonyi nagy forgalmat, de rem�lt�k, hogy egy alacsonyabb �ras megjelen�ssel valamelyest kompenz�lni tudj�k a kies�st.

Jap�nban 1996. j�nius 23-�n jelent meg, Amerik�ban pedig szeptember 29-�n. Annak ellen�re, hogy csak k�t nyit�c�mmel jelentek meg nyugaton, n�pszer� volt a konzol, mert r�g�ta v�rt�k a rajong�k. A Nintendo of Amerika akkori eln�ke, Howard Lincoln a k�vetkez�k�pp nyilatkozott: “Meggy�z�d�s�nk, hogy t�bbet fog �rni n�h�ny nagyszer� j�t�k megjelen�skor, mint j� j�t�kok sok rosszal vegy�tve.” Az alacsonyabb �rra pedig bizony�t�k, hogy az eredetileg tervezett $250-es �r helyett $199.99-es �ron jelent meg Amerik�ban, hogy versenyk�pes legyen a Sega Saturn �s a Sony PlayStation konzolok �raival. 1998 v�g�re m�r csak $129.95-be ker�lt egy Nintendo 64.

Elad�sok �s fogadtat�s

B�r a Nintendo mindent megtett, hogy a Nintendo 64 tartsa a frontot, m�gis csak akkor tudott igaz�n sikeres lenni, ha valami nagy j�t�k jelent meg, mint p�ld�ul a The Legend of Zelda: Ocarina of Time. Megjelen�sekor sokan rem�lt�k, hogy maga a n�v el fogja adni a konzolt, ezzel szemben soha nem tudta m�g csak megk�zel�teni sem a PlayStationt. A k�n�lat �s a CD-ROM-ban rejl� lehet�s�gek a konkurens c�gek fel� vitt�k el a videoj�t�kos k�z�ns�get. M�r 1998-ban is a Nintendo 64 v�ls�g�r�l cikkeztek az �js�gok, 2000-ben pedig halottnak nyilv�n�tott�k a konzolt. V�g�l 32,93 milli�s elad�si sz�mn�l �llt meg a sz�ml�l�, mely a k�vetkez�k�pp oszlott meg: Jap�n: 5,54 milli�, Amerika: 20,63 milli�, Eur�pa: 6,75 milli�

A c�ghez eljutottak a v�ls�gr�l sz�l� h�rek, 1999 elej�n a Nintendo egy 5 milli�s doll�ros TV rekl�mkamp�nyba kezdett a General Mills-szel k�z�sen, valamint 2000-ben �jabb 10 milli� doll�ros nyomdai �s TV rekl�mkamp�ny volt.

Az elad�sok ugyan nem ezt t�kr�zik, de a konzolt mindenki pozit�van fogadta, a fejlett 3D-s grafik��rt, �s a j�t�kok min�s�g�rt t�bb m�dium is dics�rte, f�leg a Time magazine. Szerint�k a Nintendo fantasztikusan b�nik a digit�lis technol�gi�val. Viszont a mennyis�g miatt sok kritika �rte a c�get

Technikai specifik�ci�k

A Nintendo 64 CPU-ja a NEC VR4300-as processzor, mely a leger�sebb volt az �t�dik gener�ci�ban, a PC-kben tal�lhat� Pentium processzorhoz hasonl�that�, viszont a kazett�s rendszer miatt az el�nyeit nem nagyon tudt�k kiakn�zni a j�t�kfejleszt� c�gek. Ink�bb a gyorsabb �s t�m�r�tett 32-bites k�dol�si lehet�s�get haszn�lt�k ki, ez elegend� volt ahhoz, hogy 3D-s jeleneteket gener�ljanak a N64-ben lev� RSP-vel (Reality Signal Processor). Emellett 32-bitben kevesebb adatra volt sz�ks�g, �gy jobban ki tudt�k haszn�lni a kazetta t�rhely�t.

A Nintendo 64 RAM-ja volt az els� olyan, mely egys�ges mem�riarendszerben (busz) dolgozott. A t�bbi konzol eset�ben feladatok szerint voltak felosztva. P�ld�ul az egyik r�sze a vide� megjelen�t�s��rt felelt, m�g egy m�siknak a zene lej�tsz�s�ban volt szerepe. A 4 MByte-os RDRAM-ot a Rambus gy�rtotta. A c�g sok tapasztalattal nem rendelkezett, ennek ellen�re v�llalta, hogy nagy s�vsz�less�g� mem�ri�t gy�rt alacsony k�lts�gvet�ssel. Keskeny buszt csin�ltak k�lts�ghat�konys�g c�lj�b�l. �gy ugyanis kisebb �rajellel k�pes volt nagy s�vsz�less�gre. Ez�rt volt nagy f�jdalom a j�t�kfejleszt�knek a mem�riakorl�t, ugyanis majd al�bb is olvashat� lesz, hogy a Nintendo 64 sokkal er�sebb konzol volt, mint amilyennek a j�t�kok mutatt�k.

A vide� r�sznek k�tf�le output-ja volt: Kompozit �s S-VIDEO bemenetes. Mind a kett� 480i (Amerika) �s 576i-s (Eur�pa) felbont�st biztos�tott, csak a kompozit k�bel egy csatorn�s, m�g az S-VIDEO k�t csatorn�s, ugyanis a vil�goss�got �s a sz�njelet k�t �n�ll�an �rny�kolt vezet�ken tov�bb�tja, m�g a kompozit k�bel ezt a kett�t keveri. A Nintendo 64-et alapvet�en RCA (kompozit) k�bellel csomagolt�k SCART-adapterrel. A j�t�kok �ltal�nos felbont�sa 256�224, 320�240 vagy 640�480-as volt. A legnagyobb felbont�s� j�t�kokat csak Expansion Pak-kel lehet j�tszani. A legt�bb j�t�kot a legkisebb felbont�ssal k�sz�tett�k el. Plusz egy lehet�s�gk�nt lehet m�g RF modul�torral is csatlakoztatni, de ez a legrosszabb k�pmin�s�get biztos�tja, emellett, mivel keveri a bal �s jobb oldali hangokat, ez�rt csak mono hangz�st biztos�t.

93,75 MHz-es �rajellel futott a CPU, ami ezekben ez id�kben a leger�sebbnek sz�m�tott. A vide� �s az audi� lej�tsz�s��rt a 64-bites SGI koprocesszor felelt, melyet “Reality co-processor”-nak neveztek el. A 62,5 MHz-es chip osztja k�t r�szre a f�komponenseket: Reality Drawing Processor-ra (RDP) �s a m�r fentebb eml�tett RSP-re. Ezek egy 128-bites adatbuszon kereszt�l kommunik�lnak egym�ssal 1 GB/s s�vsz�less�ggel. Az RSP egy MIPS-4000 b�zis� 8 bites vektor processzor, melybe mikrok�d programozhat�, �gy lehet�v� t�ve a chipek funkci�j�nak megv�ltoz�s�t. Ez a pontosabb m�k�d�st szolg�lja, valamint hogy a terhel�s egyenletes legyen. Az RSP az �talak�t�sokat, v�g�sokat �s vil�g�t�sokat v�gzi, m�g az RDP els�sorban a Nintendo 64 pixeleit raszteriz�lja, valamint kezeli a Z-Buffer sz�m�t�sait.

Az RSP felel tov�bb� a hangok lej�tsz�s��rt. 100 csatorn�s hang 48 kHz-es �s 16-bites hangmin�s�get tesz lehet�v�. A j�t�kkazett�kban legt�bbsz�r saj�t (a c�g �ltal kifejlesztett) f�jl� hangok vannak, de a processzor k�pes egy�b nem konvert�lt hangokat is lej�tszani, p�ld�ul mp3-at �s midi-t. Ez akkoriban nagy teljes�tm�nynek sz�m�tott, csak a kazett�ban lev� mem�rialimit miatt nem tudt�k rendesen kihaszn�lni.

A GDP a raszteriz�l�sban j�tszik szerepet, teh�t a vektorgrafik�t alak�tja �t pixeles rasztergrafik�v�. A konzol k�zel 16,8 milli� sz�n (24-bit) megjelen�t�s�t t�mogatja. Az RCP biztos�tja a kommunik�ci�t a CPU �s a f� rendszermem�ria k�z�tt, a 250 MB/s-os busz �ltal.

J�t�kkazetta �s j�t�kok

Eur�p�ban �sszesen 306 j�t�k jelent meg, ehhez k�pest PlayStation-re t�bb mint 1100 j�t�k jutott el a rajong�khoz, m�g NES-re �s SNES k�r�lbel�l 700 j�t�kot tudhatunk magunk�nak. T�bb exkluz�v j�t�k (p�ld�ul jap�n anim�k j�t�kadapt�ci�i) nem jutott el hozz�nk. A k�ls�s c�gek konkurens c�gekhez t�rt�n� v�ndorl�sa nagy kies�s volt a Nintend�nak, nemcsak hogy sok j�t�k nem jelent meg Nintendo 64-re, de sokat kellett m�g megkurt�tani, hogy r�f�rjen a kazett�ra. Viszont a N64 j�t�kok nagy r�sze elnyerte a kritikusok tetsz�s�t, hiszen a Super Mario 64 teljesen �j utat nyitott meg a platformerek vil�g�ban, a Goldeneye 007 az FPS-ek tekintet�ben volt forradalmi, addig a The Legend of Zelda: Ocarina of Time az akci�-kaland j�t�koknak biztos�tott j�v�t, m�gis a mennyis�g fel� ment a videoj�t�kos r�teg.

A Nintendo 64 grafikai chip-je trilinear-i sz�r�snek k�sz�nhet�en egyenesek voltak a text�r�k, viszont a kazetta mem�ri�j�nak korl�ta miatt hom�lyosnak t�nnek a j�t�kok, mert korl�tozva voltak a megjelen�thet� text�r�k. A j�t�kok t�bbs�g�ben fesz�tett, alacsony felbont�s� text�r�kat l�thatunk, viszont n�h�ny olyan j�t�k eset�ben, mint p�ld�ul a Mario Party 2, Gouraud-�rnyal�st �s egyszer� text�r�kat haszn�lnak, mellyel teljes m�rt�kig rajzfilm-hat�s� a grafika, �s �lesebbnek is l�tszik a j�t�k. N�h�ny k�s�bbi j�t�k eset�ben, mint p�ld�ul a Conker’s Bad Fur Day eset�ben kib�v�tett�k a kazett�ban lev� mem�ri�t, hogy m�g szebb legyen a j�t�k. Az �t�dik gener�ci� �sszess�g�ben lehet�s�get biztos�tott arra, hogy a grafika jobb legyen, valamint a hangmin�s�g m�r megk�zel�tette a CD min�s�get.

A j�t�kkazett�kban lev� mem�ria 8-64 MByte k�z�tt mozgott. El�nye a CD-hez k�pest, hogy a kazetta elemes mem�ri�t tartalmazott, �gy az esetek t�bbs�g�ben nem volt sz�ks�g k�l�n mem�riak�rty�ra, hogy lehessen menteni a j�t�kban, valamint egy�ltal�n nincs t�lt�si id� (vagy nagyon kev�s). Maga a kazetta strapab�r� m�anyagb�l k�sz�lt.

Ugyanakkor a kazett�ra m�sol�s k�lts�ge messze meghaladta a CD-�t. A j�t�kok t�bbs�ge kev�s p�ld�nysz�mban jelent meg, mert el�re kellett kalkul�lni a k�lts�gekkel, �s a kereslettel. Ezzel azt kock�ztatt�k, hogy ha egy j�t�k sikeress�g�t al�becs�lik, �s nem gy�rtanak le bel�le sokat, hi�ny alakulhat ki. �s mivel id�be telik a j�t�kok kazett�ra m�sol�sa, ez�rt t�bb j�t�k ir�nt t�lkereslet alakult ki. A k�lts�gek t�bbs�g�t �th�r�tott�k a v�s�rl�kra, ez�rt volt az, hogy a Nintendo 64 j�t�kok nagyon dr�g�k voltak. Magyarorsz�gon egy �tlag PlayStation j�t�k 12-14000 forint volt, addig N64-re nem volt ritka a 17-18000 forintos �r, s�t ha kieg�sz�t�t is pakoltak mell� (p�ld�ul Donkey Kong 64-hez az Expansion Pak), ak�r 23000 forintig is elmentek az �rszab�ssal.

A k�lts�g �s a mem�ria sz�ke miatt t�bb, eredetileg Nintendo 64-re tervezett j�t�k (p�ld�ul Final Fantasy VII, Dragon Warrior VII) �tment PlayStation-re. A fentebb eml�tett okok mellett szabadabb kezet kaptak a fejleszt�s tekintet�ben. P�ld�ul PSX-re megjelenhettek brut�lisabb j�t�kok, m�g a Nintend�n�l b�r laz�tottak a cenz�r�n, de m�g mindig ink�bb a csal�di konzol h�rnevet szerett�k volna tov�bb vinni. De azok a c�gek is t�bbs�g�ben a konkurens c�g konzolj�t t�mogatta, melyek megmaradtak a Nintend�n�l. P�ld�ul a Konami 50 j�t�kot fejlesztett PSX-re, ezalatt a N64-re csak 13-at. De n�h�ny k�ls�s c�g j�t�ka, mint p�ld�ul a m�r eml�tett GoldenEye 007 nagyban emelte a konzol sz�nvonal�t, valamint a rajong�k sz�m�ra vonz� volt az anyac�g m�r ismert franchise sorozatai, de olyan Nintend�val szorosan egy�ttm�k�d� c�gek is seg�tett�k tolni a N64 szeker�t, mint a Rare (Banjo Kazooie, Donkey Kong 64).

Controller

A Nintendo 64 controllere az egyik legkev�sb� j�t�kosbar�t, az M-alak� k�ls� k�vetkezt�ben. Alapvet�en �gy tervezt�k, hogy az �j t�pus�, 3D-s j�t�kokat j�l lehessen j�tszani, ez�rt kifejlesztett�k az anal�g kart. �gy teljess�g�ben 360�-ban lehet ir�ny�tani a karaktereket. Az �ltal�nos ismeretekkel ellent�tben, az anal�g kar Nintendo tal�lm�ny. A Sony k�s�bb fejlesztette ki saj�t anal�g karj�t, �s �p�tette bele saj�t controller�be. Sok probl�m�t okoz, hogy k�z�pen van az anal�g kar, mert ha j�t�k k�zben a bal oldalt fel�l lev� L-gombot is kell haszn�lni, a Control Stick-et csak balr�l lehet azt megk�zel�teni. A bal oldalon lev� Control Pad-ot kev�s j�t�k haszn�lja, a kamera�ll�s be�ll�t�s�ra jellemz�en a jobb oldalon lev� n�gy s�rga C-gomb alkalmas. Az akci�gomb most is legt�bbsz�r az A-gomb, a B-gomb egy�b mozg�sokat tesz lehet�v�. H�tul van egy Z-gomb, mely mivel legt�bbsz�r fegyverek aktiv�l�s�ra alkalmas, “ravasz” becen�vvel illett�k. Jobb oldalt fel�l tal�ljuk az R-gombot, melynek legt�bbsz�r egyedi funkci�ja van egy j�t�kban.

Az �sszes j�t�k le�r�sa kit�r az anal�g karra, ugyanis ha bekapcsoljuk a Nintendo 64-et, �s ha el van mozd�tva az anal�g kar, akkor azt fogja k�z�pnek v�lni, �gy az hib�san fog m�k�dni. Ezt a L-, R- �s a START-gombok egyszerre t�rt�n� lenyom�s�val lehet visszakalibr�lni. Valamint javasolja, hogy k�z�pr�l k�zel�ts�k meg az anal�g kart. A kop�s is sok probl�m�t okoz, ugyanis az anal�g kart “fal” hat�rolja, �s t�ls�gosan er�sen ir�ny�tjuk, vagy adott esetben forgatjuk, akkor kopik az anal�g kar, ez�rt van az, hogy egy id� ut�n elkezd l�ty�gni, �s ha nagyon meglazul, akkor nem lehet m�r rendesen haszn�lni.

A controller hat sz�nvari�nsban jelent meg: sz�rke, fekete, z�ld, k�k, piros �s s�rga. K�s�bb, amikor megjelentek k�l�nb�z� �tl�tsz� sz�n� konzolok (p�ld�ul: piros, k�k, narancss�rga), melyekhez csatalkoztattak �tl�tsz� sz�n� controllereket. De k�zkedvelt a Pikachu Edition Nintendo 64 controllere is, melynek k�zep�n a Nintendo logo helyett Pok�mon logo tal�lhat�.

Kieg�sz�t�k

A Nintendo 64-hez kev�s kieg�sz�t� jelent meg, szinte csak a legsz�ks�gesebbek, melyek n�velt�k a konzol teljes�tm�ny�t.

Jumper Pak

Minden egyes Nintendo 64-ben megtal�lhat�, el�l, a kazettabemenet el�tt. Igaz�n nincs funkci�ja, viszont egy j�t�k sem indul el n�lk�le. Egyfajta folytonoss�got biztos�t a RIMM �s a RAMBUS k�z�tt.

Controller Pak

Ez a konzol mem�riak�rty�ja. B�r a kazett�k alapvet�en rendelkeznek ment�ssel, n�h�ny nagyobb mem�riahelyet ig�nyl� j�t�khoz sz�ks�g volt erre is kis szerkezetre. Ezeket a controller h�tulj�ba kell bedugni. Ez a kieg�sz�t� alkalmas volt adatok cser�j�re is n�h�ny j�t�k eset�ben, ha k�t controllerbe volt bedugva egy-egy mem�riak�rtya.

A mem�riak�rtya 32 KByte mem�ri�t k�pes t�rolni, mely 123 blokkra volt felosztva (1 KByte = 8 blokk, �gy 128 blokk j�n ki. Ebb�l 5-�t a rendszer lefoglal.), �s egy k�rty�ra maximum 16 j�t�k ment�se ker�lhetett. A k�rty�k CR2032-es elemmel m�k�dnek. F�leg az els� id�kben volt nagy szerepe, ekkor t�bb j�t�k haszn�lta. K�s�bb elvesztette jelent�s�g�t, mert jobban kiismerve a j�t�kkazett�kban rejl� lehet�s�geket, nagyobb ment�si adatokat is k�pes volt t�rolni.

Rumble Pak

A rezg�k�rtya, melyet szint�n a Controller h�tulj�ba kell csatlakoztatni. K�l�nb�z� szitu�ci�kban (p�ld�ul l�v�skor, vagy sebz�skor) rezg�st biztos�t j�t�k k�zben. Eredetileg a Lylat Wars j�t�k mell� csomagolt�k, de n�pszer�s�g�nek k�sz�nhet�en k�l�n is kaphat� volt. K�t db AAA elemmel m�k�d�tt. Sok k�s�bb megjelent j�t�k is t�mogatta a kieg�sz�t�t, s�t Jap�nban olyan n�pszer� volt, hogy n�h�ny megjelen�se el�tt kaphat� j�t�kot (pl. Super Mario 64, Wave Race 64) �jra kiadtak Rumble Pak t�mogat�ssal.

Transfer Pak

K�s�bb megjelent kieg�sz�t�, mely kommunik�ci�t biztos�t n�h�ny Nintendo 64 �s Game Boy j�t�kkal. Ezt is a controller h�tulj�ba kell bedugni, a sz�ks�ges Game Boy j�t�kkal egy�tt, �gy biztos�tva kommunik�ci�t a k�t j�t�k k�z�tt. Els�sorban a Pok�mon Stadium �s a Game Boy-ra megjelent Pok�s j�t�kok t�mogatt�k, de hasonl�k�ppen haszn�lhat� volt a Mario Golf �s Mario Tennis j�t�kokhoz is.

Expansion Pak

A Nintendo 64 mem�riab�v�t�je, melyet a Jumper Pak hely�be kellett csatlakoztatni. Ez az eszk�z a 4 MByte-os mem�ri�t 8 MByte-ra b�v�ti. N�h�ny j�t�khoz elengedhetetlen, mint p�ld�ul a Donkey Kong 64, melyek grafikailag meghaladj�k a konzol alaptud�s�t. 1998-ban jelent meg, �s k�ls�s c�gek sz�vesen fogadt�k, mert jobban kihaszn�lhatt�k vele a konzolban rejl� lehet�s�geket, �s k�nnyebb� is tette a fejleszt�st. T�bb j�t�k b�r elindul a kieg�sz�t� n�lk�l, de ha be van csatlakoztatva a g�pbe, m�g t�bb lehet�s�gek jelentek meg a j�t�kban: Bizonyos produktumok szebb grafik�val j�tszhat�k, m�g m�sokn�l 3 �s 4 j�t�kos m�d is j�tszhat�v� v�lik. Egyetlen h�tr�nya, hogy kicsit lelass�tja a g�p sebess�g�t, bizonyos j�t�kokn�l megn�veli a t�lt�si id�t.

Ut��let

Mint olvashat�, a Nintendo 64 kor�nak leger�sebb konzolja volt, sokak szerint a c�g ak�r a PlayStation-t is legy�zhette volna elad�sok tekintet�ben, ha CD-s lett volna a konzol, ugyanis nemcsak k�nnyebb �s olcs�bb lett volna a fejleszt�s, hanem szinte a v�gletekig ki tudt�k volna haszn�lni a hardware-ben lev� lehet�s�geket, �gy sokkal t�bb egyedi j�t�k jelent volna meg r�. Viszont sokan m�g �gy is szeretik a konzolt, �s tal�n hihetetlen, de a Nintendo 64 a vil�g legismertebb konzolja. A G4techTV felm�r�st k�sz�tett, melyb�l az j�tt ki, hogy a Nintendo konzolj�t ismerik a legt�bben vil�gszerte. A j�t�kmennyis�g miatt elvesztette a Nintendo a dominanci�j�t a videoj�t�k piacon, viszont ma a sok egyedi �s min�s�gi j�t�knak k�sz�nhet�en kellemes eml�kekkel gondolnak vissza a c�g �t�dik gener�ci�s konzolj�ra.

J�t�kaj�nl�

V�gezet�l �lljon itt azon j�t�kok list�ja, melyek nem Mario j�t�kok, de �rdemes vel�k egy pr�b�t tenni:

• Pilotwings 64
• Wave Race 64
• 1080� Snowboarding
• Goldeneye 007
• The Legend of Zelda: Ocarina of Time
• The Legend of Zelda: Majora’s Mask
• F-Zero X
• Pok�mon Stadium
• Pok�mon Snap
• Banjo Kazooie
• Banjo Tooie
• Conker's Bad Fur Day
• Lego Racers
• Worms Armageddon