Teszt
2015.07.18. 14:46
A Nintendo a GameCube kezdeti kudarcai után hamar felismerte, hogy sürgős változtatásra van szükség ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni. A PlayStation annyira egyeduralkodó lett, hogy az az út, amin eddig jártak, semmiképp nem járható ezen túl. A múlt héten elhunyt elnöknek elévülhetetlen érdeme volt, hogy ezt felismerte és olyan irányba vitte a Nintendót, melynek köszönhetően olyan sikeres lett. A változás jelét már a GameCube / Game Boy Advance korszakban érzékeltették, ugyanis néhány új játéksorozat itt jelent meg, vagy megújítottak.
Hasonló, bár némileg egyedi esetnek számít a WarioWare sorozat, ugyanis a Game Boy Advance-re megjelent első rész sok eleme a Wario Land 4 alapjain nyugszik, de az egész játékmenet teljesen egyedi. Az egész játék ugyanis nem más, mint mini-játékok gyűjteménye. Sőt, a hosszát elnézve sokkal inkább mikrojátéknak mondható. Mert miről is van szó? Adott egy egyszerű feladat, például kapd el, ugord át, üsd vissza, stb. Ezeket kell jobbára 5 másodperc alatt teljesíteni. A játékok csoportokra vannak osztva, mindegyik egy adott témát dolgoz fel, és egy-egy karaktert rendeltek hozzá. Sokak kedvence, Wario a főszereplő, hozzá kötődnek az alap, ismertető mikrojátékok. A többiek mind új karakterek, itt debütáltak. Itt van például Mona, a pizzafutár lány, akinek lételeme a sebesség, vagy Dribble és Spitz a taxis kutya és macska, de ugyanúgy itt ismerhettük meg 9-Voltot is, a Nintendo fanboyt, sokak kedvence lett még a két nindzsalány, Kat és Ana. Mindenki a Diamond City-ben él, megvan a saját története, elfoglaltsága. Ők mind Wario barátai, akiket főhősünk megkért arra, hogy segítsen világra szóló tervében. Ugyanis TV-ben meglátta, hogy megjelenik egy új videojáték, és biztosan népszerű lesz. Wario persze nem esett a fejére, és mivel mindene a pénz (és a fokhagyma), ezért gondolt egy nagyot, és megalapítja saját videojáték-gyárát, és a barátai, a játék többi szereplője lesznek az alkalmazottak. Már látja maga előtt főhősünk, amint milliárdokat dobál a levegőbe örömében. Minden karakternek egyedi története van, feladatunk, hogy mikrojátékokkal segítsük őket Warióhoz. A játékok alapvetően egyszerűek, és minden egyes csoportnak van egy főjátéka, “főellensége”, ezek némileg összetettebbek, nehezebbek. Ha első alkalommal csináljuk meg a főjátékot, akkor megtudjuk a történet végét, többedikre pedig folytatódik a játék nehezített változatban. Minden egyes játéknak három fokozata van, utána pedig gyorsul a játék, és bizony egyre nehezebb lesz megcsinálni az adott feladatot. Négy élettel indulunk, egy elrontott játék után elvesztünk egy életet, viszont ha teljesítünk egy főjátékot egy extra életet kapunk. Maximum 4 életünk lehet, ennél több nem, és értelemszerűen akkor ér véget a játék, ha elvesztjük az összes életet.
Ha önmagában csak ennyi lenne a tartalom, már az szép lenne, de további extra lehetőségek is vannak a játékban. A “grid” játékmódban az összes mikrojátékkal lehet külön-külön játszani, úgy, hogy fokozatosan nehezedik és gyorsul. Mindegyik játéknál van egy high score, amit ha teljesítünk, egy virágszirom jelzi a játék képén. Ez a játékmód igazából gyakorlásra szolgál, meg akinek számít a teljesítmény, és a kihívás (néhány játéknál nehéz elérni a high score-t), az itt próbára teheti magát. De ezek mellett több extra játék és lehetőség nyílik meg, ha megcsinálunk egy-egy történetet. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb dobás a Dr. Wario lett, ahol a NES-es Dr. Mario játék alapjait kicsit megbolondították, és kész az új játék. Nagyon pofás lett. Emellett több kétjátékos játék van, ahol egy GBA-n játszunk ketten. Ezek a játékok mind nagyon szórakoztatóak, igazán kellemes kikapcsolódást nyújtanak. A mikrojátékok pedig nagyon változatos képet mutatnak, stílus és grafika tekintetében. Vannak játékok, melyek valósággal fotorealisztikus grafikával vannak megáldva, van olyan, ahol teljesen minimalista a megjelenítés, ezek többnyire bohókás, humoros játékok. Ezek mellett vannak sport, környezetvédelmi, intelligencia játékok, de valószínűleg a legnagyobb népszerűségnek 9-Volt Nintendo tárgyú játékai örvendenek. Ezek 5 másodperces szeletet adnak a klasszikus NES, SNES játékokból. Wario második játéksorozata pedig már inkább a debil jelző a helytálló, azok ugyanis mind korábban látott játékok, Wariós stílusban, teljesen megbolondítva az eredetieket.
Ha ez még nem lenne elég bizonyíték a játék nagyszerűségére, akkor ott vannak az extrák, melyek mind emelik a hangulatot. Amiben nagyon kiemelkedő még, az a zene. Egyedi, sok esetben szimbolizálja a játék bohókás mivoltát, viszont vannak közöttük meglepő alkotások is. Például Dribble és Spitz valamint Kat és Ana játékai alatt teljes zeneszámok szólnak. De a játékot egyértelműen a maga poénos mivolta teszi olyan nagyszerűvé. Igazi gyöngyszem a Game Boy Advance játékkínálatában, melyhez hasonló távolról sincs nemcsak a kézikonzolon, de az addig megjelent konzolok felhozatalában sem találunk ilyet. Aki lemaradt a GBA változatról, az Ambassadoroknak lehetőségük van Nintendo 3DS-en játszani, valamint Wii U-ra is letölthető. És nem véletlen csak Nintendóra van ilyen játék, ennek egyedi poénját, tálalását csak mi érthetjük, és erre joggal lehetünk büszkék.
Grafika: 9/10
Játszhatóság: 10/10
Szavatosság: 9/10
Kihívás: 8/10
Zene és hangok: 10/10
Hangulat: 10/10
+ Fantasztikus ötletek
+ Könnyen megtanulható játékok
+ Nagyon jó zenék
+ Jópofa grafika
+ Elképesztően humoros
94%
|
A tesztet eredetileg a blogomba írtam, onnan változtatás nélkül hoztam át.
|