Logikai játékok viszonylag kevesebb kockázatot jelentenek a játékkészítők számára, hiszen adott maga a játék, megspékelik egy-két extrával, és máris kész az új játék, amivel garantált a siker. A Mario’s Picross is valami hasonló elven készülhetett el, hiszen ez “csak” egy logikai játék, minden más csak körítés. Körítés például az, hogy Mario régésznek állt, és hogy minden egyes feladvány bal felső sarkában láthatjuk hősünket. Mario régész-mivolta logikus, hiszen a feladványok úgy festenek, mintha egy kőtáblán kell a megfelelő kis négyzetrácsokat kalapáccsal és szeggel kiütni, a feladványok alatt is ókori egyiptomi képeket láthatunk. De miről is van szó?

Logikai játékok egyik nagy turpissága, hogy könnyű megérteni az alapokat, de profivá válni nagyon nehéz. Itt még a megértés is problémát okozhat, de megpróbálom egyszerűen elmagyarázni. Adott egy négyzetrács (alapesetben téglalap is lehet, de ebben a játékban csak négyzetek vannak), melyekben kicsi négyzetek vannak, ezek értelemszerűen sorokat és oszlopokat alkotnak. A sorok előtt, és az oszlopok fölött egy-egy számot látunk: Feladatunk, hogy annyi számú kis négyzetet üssünk ki, ahány szám áll. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis a nehézsége pont abban rejlik, hogy egyszerre kell nézni az adott sor és adott oszlop számait, abból nagyjából ki lehet következtetni, hogy mely négyzetrácsokat kell kiütni. Viszont ezt sok esetben nehéz kilogikázni, a legegyszerűbb, én mindig úgy szoktam kezdeni, hogy például egy 15×15-ös négyzetrácsban, ha valamelyik sornál vagy oszlopnál 15-ös szám van, ott szabad a vásár, ki lehet ütni mindegyiket, és ha az szélen van, akkor abból ki lehet indulni, mert ha egy vele merőleges sorban vagy oszlopban például 6-os szám áll, akkor a mellette levő ötöt ki lehet ütni, és szépen lassan kirajzolódik a kép. Van még egy apróság, hogy egy adott sor előtt, vagy oszlop felett két vagy több számot látunk, azok azt jelzik, hogy az egyik mennyiségű kiütött négyzetek után szünet van. Például 2, 6 esetében először két négyzetet kell kiütni, majd szünet (ez bármennyi lehet, ez adja a nehézséget), és további hatot kell kiütni. A feladványok lényegében arról szólnak, hogy találjuk meg a logikát a vízszintesen és a függőlegesen levő számok között.

Összesen 256 feladvány van a játékban, ez három csoportra (vagy játékmódra) van osztva, az első 64 az Easy Picross, amolyan egyszerű bevezető. Ennek az elején 5×5-ös majd 10×10-es négyzetrácsok vannak, majd a végén jönnek az egyszerűbb 15×15-ös négyzetrácsok. A második 128 feladvány a “sima” Picross, ebből az első 64 a Kinoko (Gomba) Course, az még viszonylag könnyű, de a második 64, a Star Course már némileg nehezebb. Az utolsó 64 pedig a Time Trial, erre némileg másabb szabályok vonatkoznak. Mindegyik feladványra 30 perc áll rendelkezésre. Előfordulhat, hogy valakinek szüksége lesz ennyi időre, de azért van ennyi, mert ha rossz négyzetet ütünk le, akkor időből vesz el a gép. Első hiba esetén -2 perc, majd a második hibánál -4 perc, harmadiktól -8 perc. Összességében csak négy hibalehetőség van, mert az öt hiba mínuszidejei pont kiteszik a 30 percet. És sajnos hibázni könnyű, egyrészt ha nem tudjuk kilogikázni, hol induljunk el, és ha egy pillanatra is figyelmetlenek vagyunk, könnyen kiüthetjük a rosszat. A Time Trial feladványai akkor nyílnak meg, ha a Star Course-t is megcsináltuk. Ebben nincsen időlimit, és a hibázásunkért sem kapunk levonást.

A játék lényegében ennyiről szól, de a maga 256 feladványával el lehet szórakozni egy darabig, biztosan nem fogjuk egyhamar félretenni. A grafika viszonylag szép, hiszen csak egy-egy képből áll egy feladvány, így nem nehéz egy-két jobb grafikai ötlettel kisminkelni a játékot. Az irányítása könnyű, hiszen csak a Control Paddal irányítjuk, az A-gombbal kiütjük jónak a vélt négyzetrácsot, a B-vel pedig kiikszelhetjük azokat, amiket rossznak gondolunk. Ezeket bármikor kitörhetjük, ha később mégis jónak gondoljuk. Ikszelniszeni pedig érdemes, hiszen áttekinthetővé válik a feladvány, nagyban megkönnyíti a munkánkat. Ennyi feladvány mellett biztosan hosszasan fogunk játszani vele, de véleményem szerint a hangulatát igazán a zene viszi el. Az nagyon jóra sikeredett, kellemesen nyugissá teszi a játékot, szinte inspirál a gondolkodásra.

Játékra fel, és élvezzük, ahogy gondolkodásunk gyümölcseként kirajzolódik a kép!

A tesztet eredetileg a blogomba írtam, onnan változtatás nélkül hoztam át.