Megjelen�s Arcade: 1981. j�lius Nintendo Entertainment System Jap�n: 1983. j�lius 15. Amerika: 1986. j�nius Eur�pa: 1986. okt�ber 15. Famicom Disk System: 1988. �prilis 8. Game Boy Advance (NES Classics) Jap�n: 2004. febru�r 14. Amerika: 2004. j�nius 2. Eur�pa: 2004. j�lius 9. Wii Virtual Console Jap�n: 2006. december 2. Amerika: 2006. november 19. Eur�pa: 2006. december 8. Nintendo 3DS Virtual Console Jap�n: 2012. okt�ber 17. Amerika: 2012. okt�ber 1. Eur�pa: 2013. november 21. (2014. szeptember 18. Original Edition) Wii U Virtual Console Jap�n: 2013. j�lius 15. Amerika: 2013. j�lius 15. Eur�pa: 2013. j�lius 15. Nintendo Switch Arcade Archives Jap�n: 2018. j�nius 15. Amerika: 2018. j�nius 14. Eur�pa: 2018. j�nius 15. Nintendo Switch Online Jap�n: 2018. szeptember 19. Amerika: 2018. szeptember 18. Eur�pa: 2018. szeptember 19. Fejleszt�: Nintendo EAD Kiad�: Intelligent Systems (NES port) St�lus: Platform J�t�km�d: 1-2 j�t�kos �rak: Wii: 500 Nintendo pont Nintendo 3DS: £4.49 / €4.99 (mindk�t v�ltozat) Wii U: £3.49 / €4.99 M�ret: Nintendo 3DS: 61 blokk Wii U: 36,54 MB

A Donkey Kong 1981-ben jelent meg Arcade g�pekre, ezzel a j�t�kkal robbant be a Nintendo Amerik�ba. Itt jelent meg Mario el�sz�r (mint Jumpman), sokak sz�m�ra vitatott, hogy ezt vegy�k hivatalos megjelen�s�nek, vagy a Super Mario Bros.-t. A j�t�k k�s�bb Nintendo Entertainment System konzolra is megjelent, h�rom p�ly�val, az Arcade g�pen n�gy p�lya volt, az 50m p�lya kimaradt, csak k�s�bb a Game Boy verzi�ba tett�k bele.

T�rt�net

Donkey Kong elrabolta Jumpman bar�tn�j�t, Pauline-t, �s felvitte az �ptkez�s tetej�re. Mari�nak fel kell m�szni oda, hogy megmentse a h�lgyet.

Karakterek

• Mario (Jumpman)
• Pauline (Lady)
• Donkey Kong

Egy�b ellenfelek

• Hord�
• T�zlabda
• Homokkupac
• Rug�

T�rgyak

• Kalap�cs
• Pauline eserny�je
• Csavar

P�ly�k

• 25 m
• 50 m (csak Arcade verzi�ban)
• 75 m
• 100 m

�rdekess�gek

A j�t�kot Shigeru Miyamoto akkor tervezte, amikor Gunpei Yokoi-nak dolgozott (Gunpei Yokoi tervezte a Game Boy-t, �s 1997-ben v�ratlanul aut�balesetben elhunyt). Miyamoto bevallotta, hogy nem tud j� t�rt�netet kital�lni a j�t�knak, nem gondolt arra, hogy Jumpman �s Lady (Pauline) k�z�tt kapcsolat lenne, �s nem tudja honnan j�tt ez az �tlet, de nem zavarja. Ezzel a j�t�kkal t�rt be a Nintendo a videoj�t�k iparba, a Donkey Kong arcade g�p volt kor�nak legsikeresebb j�t�ka, �s ahogy egyre elterjedtebbek lettek az Arcade g�pek vil�gszerte, �gy lett a j�t�k is egyre ismertebb. Mario nagyon magasra tudott ugrani, ez�rt kapta a Jumpman nevet, a Nintendo of America nevezte el �t nem sokkal k�s�bb Mari�nak.

1982-ben a Universal Studios s�relmezte a Donkey Kong nevet, mert szerint�k er�sen utal a King Kong c. filmre, �s onnan kapta a majom is nev�t. Howard Lincoln ekkor �gyv�dk�nt dolgozott, k�s�bb a Nintendo of America eln�ke lett, �gy d�nt�tt, hogy ki�ll az �gy mellett, �s felfogadta John Kirby-t, hogy k�pviselje a Nintendo �gyeit. A pert a Nintendo nyerte meg, ugyanis John Kirby bebizony�totta, hogy nemhogy nem t�rt�nt szerz�i jogs�rt�s, hanem a Universal kor�bban beperelte az RKO pictures-t, hogy bebizony�tsa, hogy a King Kong k�ztulajdonban van. �gy a Donkey Kong n�v nem s�rt�, �gy a b�r�s�g a Nintendo jav�ra d�nt�tt, 1.800.000 doll�r megfizet�s�re k�telezte a Universal Studios-t. Nagyon �rdekes, hogy k�s�bb Tiger King Kong nev� j�t�k�r�l mondt�k ki (amit a Universal adott ki), hogy az s�rti a Donkey Kong nev�nek jogait. A per ut�n a Nintendo 30.000 doll�ros vitorl�shaj�val jutalmazta John Kirby-t, mely a Donkey Kong nevet kapta, �s enged�lyt kapott arra, hogy a Donkey Kong nevet vitorl�shaj� nevek�nt haszn�lja fel.

A Donkey Kong siker�nek k�sz�nhet�en a Nintendo megmenek�lt a cs�dt�l, �s bebiztos�totta a Nintendo Entertainment System amerikai siker�t.

Ez a j�t�k a gamer-t�rt�nelem m�sodik platform j�t�ka az 1980-as Space Panic ut�n.

A j�t�k a 3. p�lya ut�n �jraj�tszhat�, viszont a 22. p�lya �n. Kill Screen. Az a l�nyege, hogy ak�rmit csin�lsz, 7 m�sodperc ut�n meghalsz. Ez egyszer�en az�rt van, mert megtelik a j�t�k mem�ri�ja. Ugyanis az id�t �gy sz�molja a g�p, hogy 100�(10�(level+4)), teh�t amikor a 22. p�ly�n vagyunk, akkor 100�(10�(22+4)), a z�r�jelben lev� �rt�k t�ll�pi a 256-ot (ennyi lehet a maxim�lis �rt�k egy 8-bites konzoln�l), �gy a 22. p�ly�n�l a j�t�k egyszer�en v�get �r, ak�rh�ny �leted volt. Ugyanilyen Kill Screen van a Duck Hunt j�t�kban is, amikor a 99. p�ly�n m�r annyira gyorsan rep�lnek a kacs�k, hogy csak egy-egy helyen �rtelmezi a g�p, �gy lehetetlens�g eltal�lni �ket.

Folytat�sok �s portok

A Donkey Kong ezen sz�ri�ja jelenleg 5 r�szes. Az al�bbi r�szek jelentek meg a sz�ria keret�n bel�l:

• Donkey Kong Jr.
• Donkey Kong II (Game & Watch)
• Donkey Kong 3
• Donkey Kong (Game Boy)

A j�t�k rengeteg akkor aktu�lis g�pre �s konzolra lett portolva.

• Nintendo Entertainment System
• Game & Watch
• Game Boy Advance (NES Classics sorozat keret�n bel�l)
• Famicom Disk System
• Atari 2600
• Atari 7800
• Atari 8-bit computers
• ColecoVision
• Intellivision
• Commodore VIC-20
• Commodore 64 (eur�p�ban a NES mellett csak ezen a g�pen jelent meg anno)
• Texas Instruments TI-99/4A
• Amstrad CPC
• ZX Spectrum
• MSX
• Virtual Console
  El�sz�r 2006-ban ker�lt ki, mint let�lthet� j�t�k, majd a 2010-es Mario 25th Anniversary Limited Edition kiad�sban telep�tve volt a j�t�k n�gy p�ly�val, teh�t az Arcade verzi�. Az 50 m p�ly�t grafikailag felhozt�k a NES szintj�re, de Arcade verzi�k�nt l�that�, �s csak a piros Wii tulajdonosok sz�m�ra el�rhet� a j�t�k. K�s�bb a Nintendo 3DS-re megjelent a Donkey Kong Original Edition v�ltozat, ahol szint�n 4 p�ly�val j�tszhatjuk a j�t�kot.
• Nintendo Switch Online

A j�t�k az al�bbi v�logat�sokon bel�l is megjelent:

• Donkey Kong Classics
• Donkey Kong / Donkey Kong Jr. / Mario Bros.

A j�t�k az al�bbi j�t�kokban extrak�nt j�tszhat�:

• Animal Crossing (A NES verzi�t betett�k, mint j�tszhat� mini-j�t�k)
• Donkey Kong 64 (Az Arcade verzi�t beletett�k, mint j�tszhat� mini-j�t�k)
• Super Smash Bros. Brawl (A Masterpiece-en bel�l a 75 m p�lya j�tszhat�)