Megjelen�s Jap�n: 1990. november 21. Amerika: 1991. augusztus 23. Eur�pa: 1992. �prilis 11. Elad�si adatok: 49,1 milli� Jap�n: 17,17 milli� Amerika: 23,35 milli� Eur�pa: 8,6 milli� Legsikeresebb j�t�k: Super Mario World (20 milli�)

Now, you're playing with power! Super Power!
(Super Nintendo rekl�mszlogen)

A Super Nintendo Entertainment System egy 1990-1992 k�z�tt megjelent 16-bites j�t�kkonzol, korszak�nak legjobb �s legsikeresebb j�t�kg�pe. Ez a Nintendo m�sodik asztali konzolja, kor�nak legfejlettebb grafikai �s zenei k�pess�gekkel b�rt, k�sz�nhet�en a sok seg�dchipnek, melyek nagyon megk�nny�tett�k a j�t�kfejleszt�st. Erre nemcsak az�rt volt sz�ks�g, hogy a j�t�k a lehet� legszebb legyen, hanem mert a NES-re nagyon neh�z volt j�t�kot fejleszteni, �s a saj�t, �s a k�ls�s fejleszt�c�gek munk�j�t akart�k megk�nny�teni. Annak ellen�re, hogy viszonylag k�s�n indult a 16-bites korszakban, a kor�nak legt�bb p�ld�nysz�mban �rt�kes�tett konzolja a maga 49 milli�s �sszelad�s�val.

T�rt�net

A Nintendo eredetileg nem tervezett a NES ut�n konzolt kiadni, de l�tv�n, hogy a konkurrensek k�s�bbi konzoljai (pl. Sega MegaDrive, TurboGrafx-16) mindenben megel�zt�k az alap Nintend�t, �s mivel a Nintendo szeretett volna piacon maradni, �gy m�giscsak �gy d�nt�ttek, hogy lesz folytat�sa a NES-nek.

A SNES 1990. november 21. szerd�n jelent meg Jap�nban. �r�k alatt elfogyott a 300.000-es indul�k�szlet, az emberek vett�k, mint a cukrot, �s annyira mag�val ragadta a jap�nokat a Super Nintendo, hogy sokan nem mentek dolgozni, �s otthon j�tszottak. Ez t�rsadalmi zavarg�sokat keltett (akadozott a gazdas�g), �s a jap�n korm�nynak kellett k�zbel�pnie, felsz�l�totta a Nintend�t, �s a j�t�kfejleszt� c�geket, hogy a szok�sos szerdai megjelen�s helyett p�ntekre id�z�ts�k a j�t�k kiad�s�t. A hatalmas siker m�g a Yakuz�k �rdekl�d�s�t is felkeltette, �gy a k�szletet csak �jszaka sz�ll�tott�k.

A Super Nintendo �jratervezett k�ls�vel 1991-ben jelent meg Amerik�ban, �s eredeti jap�n diz�jnnal 1992-ben jelent meg Eur�p�ban. A j�t�kok nagyon lassan j�ttek a konzolra, ezek olyan nagy sikernek �rvendtek, hogy ezek �nmagukban eltartott�k a konzolt egy darabig. Ilyen volt a Super Mario World, vagy a Mode 7 tr�kk�t bemutat� F-Zero j�t�k. Nagy sikernek �rvendett a Pilotwings, a Sim City is.

Kezdeti gondok �s cenz�ra

A konzol siker�nek egyik titka, hogy sok k�ls�s c�g maradt meg a Nintendo mellett, pl. Capcom, Virgin, vagy SquareSoft. �s a NES idej�n a Nintendo kiz�r�lagos jogokkal rendelkezett a k�ls�s c�gek j�t�kai felett, mert azok csak NES-re jelentek meg. J�llehet az SNES korszak�ban a Super Nintendo volt az els�sz�m� konzol, de a Sega Mega Drive-nak megn�tt a piaci r�szesed�se, �s a Sega Master System-hez k�pest sokkal sikeresebb konzol volt, �gy nagyon sok j�t�k jelent meg Mega Drive-ra, �s Super Nintend�ra is, �gy m�r nem volt kiz�r�lagos joga a Nintend�nak a k�ls�s c�gek j�t�kai felett. Ennek ellen�re a Nintendo kem�nyen cenz�r�zta a j�t�kait, mert a Nintendo alapvet� elve a csal�di sz�rakoz�s, mely a gyerekek sz�m�ra is kellemes. �gy b�r megjelenhettek SNES-re olyan j�t�kok, mint a Street Fighter, vagy Mortal Kombat, de p�ld�ul nem folyhatott v�r a karakterekb�l, m�g Mega Drive-on sokkal brut�lisabbak voltak a j�t�kok, ez volt a m�sik oka (a Sonic mellett) a Mega Drive hirtelen j�tt felt�r�s�nek. Az amerikai korm�nyt nagyon aggasztotta a j�t�kokban lev� egyre t�bb er�szak, �gy l�trehozt�k az Entertainment Software Rating Board-ot (ESRB), mely kategoriz�lja a j�t�kokat, min�l t�bb er�szak van benne, ann�l magasabb koroszt�lyi besorol�st kap. A Nintendo ennek k�vetkezt�ben feloldotta a SNES j�t�kok al�l a cenz�r�t, �gy m�r a Mortal Kombat II is megjelenhetett cenz�r�zatlanul, melyb�l m�r SNES-en fogyott t�bb. Viszont Eur�p�ban nagyon sok�ig nem l�tezett ilyen �rt�kel�si ir�nyelv (2003-ban alakult meg a PEGI), ez�rt mifel�nk tov�bbra is cenz�r�zva jelentek meg a j�t�kok, illetve t�bb j�t�k el sem jutott eur�p�ig, p�ld�ul a Final Fantasy sorozat, mert a t�rt�net�t gyerekek nem �rten�k meg. Amerik�ban is kihagytak jeleneteket a j�t�kb�l, csak Jap�nban jelent meg teljes v�ltozat�ban.

1995 k�r�l kezdtek el gy�lni a s�t�t fellegek a Nintendo h�za t�j�n, �s sok 3rd party c�ggel fesz�lts�g�k t�madt, mert a Nintendo hatalmas �sszegeket tett el k�l�nb�z� k�lts�gek �r�gy�n, �gy rendk�v�l dr�ga volt a konzolra fejleszteni. �s a cenz�ra miatt is meggy�lt a baja t�bb k�ls�s c�ggel a Nintend�nak, legjobban a SquareSofttal r�gt�k �ssze a port, mert Jap�non k�v�l nem jelenhetett meg a Final Fantasy teljes mivolt�ban. Ez nemcsak az�rt gond, mert �t kellett �rni a j�t�kokat �s ez sok munka, hanem nem jelenhetett meg a j�t�k �gy, ahogy azt szerett�k volna. A n�zetelt�r�s od�ig fajult, hogy a k�z�s fejleszt�s� Super Mario RPG: The Legend of Seven Stars j�t�k m�r meg sem jelent Eur�p�ban.

Nintendo �s Sony egy�ttm�k�d�s

A Nintendo �s a Sony sok�ig egy�tt dolgozott, �s a Super Nintend�t is k�z�sen fejlesztett�k. A Sony felaj�nlotta a Nintend�nak, hogy az �j konzol legyen CD-ROM meghajt�s. Ennek t�bb el�nye lenne: Sokkal nagyobb mem�ria f�r egy lemezre, �gy egy j�t�k tartalmas lehet, �s a fejleszt�s is olcs�bb lenne. A Nintendo ekkor m�g benne volt, �s el�g sok�ig eljutottak a fejleszt�sben, de az anyac�g egyszercsak gondolt egyet, �s �th�zta az eg�sz projektet, �s kazett�s maradt a Super Nintendo. Az�rt d�nt�tt �gy a c�g, mert b�r adta volna a Sony a rendszert, cser�be nagyon bele akartak volna sz�lni a j�t�kok fejleszt�s�be, �s mivel a Nintendo nem akarta al�vetni mag�t egy c�g d�nt�seinek sem, �gy megszak�tott�k az egy�tm�k�d�st a Sonyval. �m ez lett a Nintendo veszte. Mert a Sony nem hagyta veszni a projektj�t, �s sz�pen csendben megcsin�lt�k a saj�t konzoljukat, a Sony PlayStation-t, mely mint tudjuk, hatalmas �tt�r�s lett. �s mivel ez CD-s volt, �s nem volt semmilyen cenz�ra, �gy sokkal k�nnyebb �s olcs�bb volt fejleszteni PSX-re, �gy sok k�ls�s c�g elhagyta a Nintend�t.

Mode 7 tr�kk, �s Super FX chip

A Nintendo d�nthetett volna �gy is, hogy a megjelen�sekor a legmodernebb CPU-kal l�tj�k el a konzolt, ehelyett sokkal praktikusabb megold�st v�lasztott, mert a CPU-k m�r akkor is hamar elavultak. A grafikai fejleszt�sre �n. Mode 7 tr�kk�t alkalmaztak. Ezzel a h�tteret var�zsolt�k 3D-s hat�s�v�. A l�nyege az, hogy a h�tt�rnek 8 Mode-ja van Mode 0-t�l Mode 7-ig. A Mode 7 az utols�, mely a h�tt�r sk�l�z�s��rt �s forgat�s��rt felel�s. Ezt csak a Super Nintendo haszn�lta, a k�s�bbi gener�ci�s konzolokban m�r nem volt sz�ks�g. A Mode 7-nek k�sz�nhet�en t�nik a h�tt�r forg�sa val�s�gh�nek, azok a dolgok, amik nincsenek annyira h�tul, azok lassabban mennek m�g�tt�nk, m�g amik nagyon a h�tt�rben vannak, azok lassabban ugyan, de "k�vetnek" minket. De mivel ez csak �nmag�ban a h�tteret mozgatja, a karaktereket nem, ez�rt van az, hogy semmilyen t�rgy nem mozog, ami a h�tt�rben van. A m�sik egyedis�ge a Nintend�nak a Super FX chip, melyet a j�t�kkazett�kba �p�tettek bele. Ennek a chipnek a seg�ts�g�vel a karakterek nem pixelek, hanem poligonok voltak, ez�rt voltak ezek a j�t�kok sokkal szebbek grafikailag, mert az akkori t�bb sz�z poligon k�perny�nk�nt hatalmas teljes�tm�nynek sz�m�tott. A 3D-s hat�s� j�t�kokn�l lehetett t�rben l�v�ld�zni (pl. StarWing), vagy 2D-s j�t�kokn�l (pl. Super Mario World 2: Yoshi's Island) megny�ltak bizonyos karakterek, ennek k�sz�nhet�en egy karakter ak�r az eg�sz k�perny�t kit�ltheti. A Super FX chip a cartridge-ben tal�lhat�, �s mivel ez plusz mem�ria, ez�rt nem terheli meg pluszban a SNES konzolt.

S�rgul� konzolok

A Super Nintendo v�za �n. Akrilnitril-butadi�n-sztirol m�anyag, mely rendk�v�l strapab�r�, �s szinte egy�ltal�n nem t�rik, mindezek mellett maga az anyag k�nny�, k�nnyen munk�lhat�, ez�rt nagyon j� vele dolgozni, �gy nem csoda, hogy a Nintendo is ezt az anyagot v�lasztotta, amivel befedik a Super Nintendo g�pet. Egyetlen h�tr�nya, hogy hossz� �vekig oxidi�l�dik, akkor a m�anyag megs�rgul. Sajnos semmilyen vegyszer nem tiszt�tja meg, ha a m�anyag megs�rgul, az olyan is marad.

Kieg�sz�t�k

Super Game Boy
Ezen kieg�sz�t� seg�ts�g�vel Super Nintend�n is j�tszhatjuk a Game Boy j�t�kainkat. Az eredeti Game Boy �s a fekete Game Boy Color j�t�kokat j�tsza le.

Technikai specifik�ci�k

A SNES er�s grafikai- �s hangprocesszorokat foglal mag�ban, mely r�szletes grafik�t, �s nagyon j� min�s�g� hangot biztos�t.

CPU

• Processzor: Saj�t, 16-bites 65c816 alap� Ricoh 5A22 processzor
• �rajel: 3.58 MHz (NTSC), 3.55 MHz (PAL)
• Buszok: 24-�s 8-bites c�mbusz, 8-bites adatbusz
• Egy�b: DMA �s HDMA, id�z�tett IRQ, p�rhuzamos I/O feldolgoz�s, hardvert�bbsz�r�z�s �s –feloszt�s

Video

• Felbont�s: 256x224, 512x224, 256x239, 512x239 (progressz�v) vagy 512x448, 512x478 (�sszef�z�tt)
• Pixelm�lys�g: 2,4,7 vagy 8 bpp (indexelt); 8 vagy 11 bpp (k�zvetlen)
• �sszes sz�n: 32768 (15-bites)
• �br�k sz�ma: 128, vonalank�nt max. 32; legfeljebb 64x64 pixeles
• H�tterek sz�ma: legfeljebb 4 s�k; egyenk�nt max. 1024x1024 pixeles
• Effektek: Pixeliz�l�s (mozaik) h�tterenk�nt, sz�n hozz�ad�s/elv�tel, ablak-ny�r�s, g�rget�s, Mode 7-es m�trixm�veletek Tesztk�perny� a Mode 7-es �l-3D megjelen�t�sr�l

Audio

• Processzor: Sony SPC700, Sony DSP
• �rajel: 1.024 MHZ
• Form�tum: 16-bites ADPCM, 8 csatorna
• Kimenet: 32 KHz-es, 16-bites sztere�
• Effektek: ADSR envelope control, frekvenciaoszt�s �s –modul�ci� (Gauss-interpol�ci�val), visszhang, zajgener�l�s

Mem�ria

• F� RAM: 128 KB DRAM
• Video RAM: 64 KBf� RAM, 512+32 b�jt �bra RAM, 256x15 bit sz�n�rnyalat RAM
• Audio RAM: 64 KB

(folyt. k�v.)