|
Nintendo Entertainment System
2012.01.26. 11:47
 Megjelenés
Japán: 1983. július 15.
Amerika: 1985. október 18.
Európa: 1986. szeptember 1.
Eladott páldányszám: 61,91 millió
Japán: 19,32 millió
Amerika: 34,03 millió
Európa: 8,56 millió
Legsikeresebb játék: Super Mario Bros. 40,23 milió
|
"Now you're playing with power!"
Nintendo Entertainment System reklámszlogen
A Nintendo Entertainment System (Japánban Famicom) a Nintendo által kiadott 8-bites konzol. Ez a játékgép korszakalkotó volt, hiszen közel 62 millió példányszámban értékesítették, előtte egy számítógépet, és videojátékot nem adtak el ilyen magas példányszámban. Ez a játékgép mentette meg a Amerikát az 1983-as nagy videojáték válságtól.
A '70-es évek második felében nagyon sok jó játék jelent meg, így a videojáték-ipar egyre szélesebb körben terjedt el, egyre több rajongót hozott magával. Így egyre több cég jött rá, hogy sok pénz van a videojátékokban, és olyanok is elkezdtek játékokat gyártani, akiknek nem sok közük volt a programozáshoz, így egyre több silány játék terjedt el, hiszen akkoriban nem kellett a videojáték-gyártó cég licensze, bárki gyárthatott játékot. A folyamat következtében nagyon sokan belebuktak, még olyan cégek is, akik jó játékokat készítettek, hiszen egyre kevesebben vettek játékokat. Ennek nemcsak romló játékminőség volt az oka, hanem nagyon könnyű volt másolni a játékokat, mivel semmi nem védte a gépben a játékokat, ezért sokan inkább csak átmásolták maguknak a játékokat. Ez a majdnem összeomló videojáték-iparhoz vezetett.
A Nintendo eredetileg csak Japánra tervezte a konzolját kiadni. 1983-ban meg is jelent az első Famicom, melynek élettartama nem tartott sokáig, mert sok játék lefagyott egy hibásan gyártott chip miatt, így összes addig eladott példányt visszahívták. A végleges változat 1984-ben jelent meg, és az év végére a legjobban fogyó konzol lett Japánban.
A siker ugyan felbátorította a Nintendót, hogy Japánon kívülre is kiadják, de tudtak az amerikai videojáték-válságról, és tartottak attól, hogy a Famicom is be fog bukni. Úgy döntöttek, hogy beépítenek egy chipet a konzolba, mely meggátolja a másolt játékok beolvasását, így megjelenhetett Amerikában. Kicsit átalakították a gépet, és Nintendo Entertainment System néven került forgalomba. A Super Mario Bros. játéknak köszönhetően a NES akkora siker volt, melyet korábban senki nem tudott elérni, és újra vettek játékokat az emberek, így Amerika kilábalt a válságból. Innen már csak egy karnyújtásra volt az európai megjelenés, 1986-ban minálunk is megjelent, bár Közép- és Kelet-Európába csak 1990-ben jutott el az előző rendszer miatt.
Persze nemcsak a Super Mario Bros. sorozatnaknak köszönheti a konzol a sikerét, hanem olyan szériák indultak el ezekben az időkben, mint például The Legend of Zelda, Metroid, ezek mellett több olyan játék is volt, mely csak erre a gépre jelent meg, például ExciteBike, Kid Icarus. A NES az a konzol, ahol legnagyobb a különbség a konzol első játékai és a már Super Nintendo korszakában megjelent játékok között grafikailag. Ennek nemcsak az az oka, hogy nem ismerték a konzol technikai specifikációját, hanem ebben az időben változtak a legtöbbet a játékok. Hiszen a '80-as évek közepén leginkább az árkád gépek konzolos átiratai jelentek meg, illetve a kalandjátékok csak néhány pályás játékok voltak, de kb. 8-10 évre rá hosszabbak lettek a platform játékok, és a grafika is nagyon sokat fejlődött. Elég csak az 1993-as Kirby's Adventure játékot megnézni. Csak egy apró grafikai ráncfelvarrás kell neki, és máris SNES játék lehetne belőle. Okaként visszavezethető az is, hogy a Nintendo nem akarta azonnal eldobni a NES konzolt a SNES megjelenése után, melynek meg is lett az eredménye: SNES után is közel 2 millió példányt adtak el a NES-ből, és az utolsó gép 1995-ben gördült le a gyártósorról, de Japánban meg 1999-ben is jelent meg játék Famicomra.
A Nintendo Entertainment System konzolhoz alapból egy RF kábelt, egy AC Adaptert, és 2 controllert csomagoltak. A gép oldalán láthatunk RCA-kábel bemeneteket, ilyen kábelt is lehetett kapni a géphez (a Super Nintendo és Nintendo 64 kábeleivel nem kompatíbilis), de ezt akkoriban csak a legmodernebb TV-k tudták, ezért ez nagyon ritka kiegészítő volt.
Kiegészítők
 NES Advantage
Nagy méretű joystick, az arcade-hangulathoz. A megszokott gombok mellett TURBO gomb is helyet kapott ezen a szerkezeten, ez elsősorban FPS játékokhoz volt hasznos, ahol nagyon gyorsan kellett nyomkodni a tűz gombot. A TURBO gomb aktivitását is lehet állítani. Aprólékos játékmenethez van SLOW gomb is, ahol pontos és precíz játékra van szükség, olyan hatása van, mintha gyorsan nyomkodnánk a START-gombot. Két vezetéke van, melyet az egyes, és a kettes controller helyébe kell bedugni, így a controller nem kompatíbilis azokkal a játékokkal, ahol egyszerre kell ketten játszani (pl. Dr. Mario).
 NES max
Egy controller elsősorban a sport játékok kényelmes játékához. A Control Pad helyén látható "cycloid" joystickkal precízen lehet oldalra fordulni, ennek alapján csinálták meg a Nintendo 3DS analóg karját. Ez az első "szárnyas" controller, dizájnos külseje jó alapot szolgált a későbbi controllerekhez. Ezen is találunk TURBO-gombot.
 NES Zapper
A NES Zapper (Beam Gun Japánban) egy fényfegyver az FPS játékokhoz. Egyik ékes bizonyítéka annak, hogy már a '80-as években is létezett mozgásérzékelés, hiszen a TV-n pontosan oda lőtt, ahova céloztunk. Sokan a Duck Hunt játékkal játszák előszeretettel, de eredetileg a Wild Gunman játék mellé adták a Zappert. Amikor megnyomjuk a ravaszt, akkor egy pillanatra az egész képernyő fehér lesz, majd az a bizonyos célpont fehéredik ki, ahova lőttünk, és a többi rész kifeketedik. Ugyanis a Duck Hunt-ban amit mi kacsának látunk, azt a Zapper fehér kockának látja, így tudja, hogy hova lőttünk. Viszont mivel a Zappert a régi CTR képernyős TV-kre tervezték, a mai LCD és plazma TV-ken egyáltalán nem működik. A vezetékét a kettes controller helyébe kell dugni.
 NES Four Score
Már a NES idejében is voltak négy játékos játékok, erre volt a bizonyos Four Score, mely egy adapter, melybe akár 4 controllert is lehet dugni. Azok a játékok, melyek kompatíbilisak a Four Score-ral, azokat kizárólag ennek az adapternek a segítségével lehet játszani, ezért is van bal oldalt 2 és 4 játékos kapcsoló. Ezen is találunk TURBO-gombot, ha megnyomjuk az A- vagy B-gombnak, akkor az összes controller turbója aktiválódik. Ennek is a vezetékét mind a két controller vezetékébe kell dugni.
 Family Fun Fitness
Őskori Wii Fit. Sportjátékok élethű irányítására. A működési elve a DDR-hez hasonlít. Először Family Fun Fitness néven jelent meg, majd 1988-ban Power Pad-ra keresztelték át. A gombokon ugrálva lehet irányítani a játékot.
Technikai Specifikációk
Rövid technikai adatok:
CPU: Modified 6502 8-bit (NMOS)
CPU sebesség: 1.79 MHz
RAM: 16 KBit (2 KByte)
Video RAM: 16 KBit (2 KByte)
Képmegjelenítés: 256×240 pixel
Színtartomány: 52 szín
Egyszerre megjeleníthető színek száma: 24 szín
Max Sprite-méret: 8X16
Max Sprite: 64 sprite
Min.-Max. kazetta-memóriaméret: 128 KBit-4 MBit
Legtöbb egy vonalban megjeleníthető Sprite: 8 Sprite
Hang: PSG hangb (4 csatornás)
Az eredeti Famicom fehér műanyag házban lakozott, melyet sötétvörös csíkokkal díszítettek. Középen fent volt megtalálható a kazetták bemeneti nyílása, oldalt pedig a fixen rögzített kontrollerek tárolására szolgáló helyet képeztek ki. A NES teljesen másként nézett ki: doboz alakú, alapvetően a szürke kétféle árnyalatában pompázó házban volt a hardver, a kazettákat pedig a szerkezet elején kellett behelyezni, ahol a csatlakozót egy kisméretű ajtó védte. Egyes változatok belsejében egy gyárilag behelyezett extra kártyán tároltak beépített játékokat.
A kilencvenes években áttervezték a sorozatot, ez volt a NES-101. A színséma fehér volt, egy nagyméretű piros kapcsológombbal, amellyel a konzolt lehetett elindítani, bár a működést semmilyen LED nem jelezte. A kazettákat felülről kellett behelyezni Kisebb mérete és külalakja egyértelműen az SNES-t idézte. A japán változat kizárólag RCA-kimenettel rendelkezett, a világ többi részén azonban RF-kábellel is hozzá lehetett csatlakoztatni a televízióhoz.
A PAL régióban megjelent konzolokban egy Ricoh 2A07-es processzor lapult. A MOS Technology 6502-es technológiájára épülő chip 8 bites volt. Saját hangrendszerrel és korlátozott megszakításvezérléssel rendelkezett. Spórolási szándékból ebből a processzorból teljesen kihagyták a 6502-es BCD üzemmódját. Órajele 1.66 MHz, míg a Ricoh 2A03 jelű NTSC változat, nagyobb órajelen (1.79 MHz), de lényegében ugyanez volt. A hangvezérlő egyszerre négy csatorna kezelésére volt képes. Az első kettő kezelte a zenét, a harmadik a háttérzenét, a negyedik a zajt.
A NES alaplapi memóriája 2 KB RAM volt. A játékokat tartalmazó kazettákon ezek bővítésére alkalmas chipeket szerelhettek fel. Videomemóriája úgyszintén 2 KB volt, 256 bájt sprite RAM-mal egyetemben. Egyidőben 32 KB ROM feldolgozására volt képes a gép, de ez kezdetleges lapozási technikával feloldható volt. A kazettákon 8 KB SRAM lehetett, valamint újabb 8 KB "Expansion Area", amely szintén memóriaként funkcionált, és alkalmas volt a videomemória bővítésére is.
A grafikáért a Ricoh saját fejlesztésű PPU-chipje (Picture Processing Unit) volt a felelős. NTSC modellekben 5.37, PAL modellekben 5.32 MHz-es órajellel rendelkezett. A memória 2 KB RAM volt, 256 bájtos sprite memóriával, és 28 bájtos paletta-memóriával. A lapozófájl-technikával azonban a kazettákkal szinte bármekkora méretű memóriát lehetett a grafikus processzor részére bocsátani. Negyvennyolc különböző szín és ötféle szürkeárnyalat megjelenítésére volt képes, a vörös, a kék, és a zöld pedig megfelelő időzítéssel sötétíthető volt. Egy időben legfeljebb 24 színt lehetett felhasználni, és 64 alakzat mozoghatott. A sprite-ok mérete 8x8, illetve 8x16 pixel lehetett. A kép mozgása egyszerre csak egy irányba volt engedélyezett, amely lehetett horizontális vagy vertikális. A képernyő felbontása 256x240 pixel (NTSC rendszeren 256x224).
 Controller
A NES-hez (és a Famicom-hoz) használt játékvezérlő egy hosszúkás téglalap alakú, egyszerű négygombos elrendezést követ: két kerek gomb "A" és "B" felirattal, egy "START" és egy "SELECT" gomb. Alkalmaznak továbbá egy kereszt alakú D-Pad-ot, melyet egy Nintendo-alkalmazott, Gunpei Yokoi tervezett a Game & Watch rendszerekhez a korábbi játékkonzolok testesebb joystickja helyett.
Az eredeti Famicom készülék két vezérlővel készült, melyek a konzol hátuljához voltak vezetékezve. A második vezérlőnek START és SELECT gombja hiányzott, helyette kis mikrofont tartalmazott. Viszonylag kevés játék használta ezt a lehetőséget. A legkorábbi Famicom egységeken eleinte négyzet alakú A és B gombok voltak. Később azért cserélték le, mert lenyomáskor megakadt a tokban, és hardverhibák miatt is gyakran lefagyott játék közben.
A NES vezérlői már a konzol színéhez igazodtak, működés közben eltávolíthatók voltak, és nem volt mikrofonjuk. A vezérlők itt már leválaszthatók, héttűs csatlakozóval illeszthető a gép elején elhelyezkedő két aljzatba.
 Játékkazetták
Minden európai régiójú kazetta 10,4 cm széles és 14 cm hosszú. Eredetileg öt kis egyhornyú csavar tartotta össze, a későbbi (1987 utáni) játékoknál két műanyag kapocsra cserélték le a felső két csavart. Ezzel egy időben a szabványos csavart lecserélték biztonsági csavarokra, hogy megakadályozzák a belső ROM-hoz történő hozzáférést. A kazetta hátoldalán címke található, kezelési utasításokkal. A legtöbb játéknál ez szürke, míg a nem-felejtős tárat tartalmazó, menthető játékoknál aranyszínű. Minden hivatalos játék szürke tokban jelent meg, kivéve a The Legend of Zelda és a Zelda II: The Adventure of Link aranyszínű kazettákat. A nem hivatalos játékokat eltérő színben és formában gyártották. A Nintendo sárga színű tokokat is készített, de csak tesztelési célokra alkalmazták a Nintendo szervizközpontokban.
Versenytársak
A NES a harmadik generáció uralkodó konzolja volt olyan szinten, hogy az egyetlen említésre méltó vetélytársa a Sega Master System volt, de a 13 milliós eladásával jócskán alulmaradt a NES 61 milliós teljesítményéhez képest.
Érdekességek
A PAL verziójú Super Mario Bros. gyorsabb, mint a NTSC verzió. Ez a video órájából adódik, ugyanis az NTSC video órája 21,48 MHz, míg a PAL-é 26,6 MHz. Ebből adódik, hogy gyorsabb nálunk a zene, és az idő is gyorsabban számol vissza.
A Technikai források részleg forrása: Magyar Wikipedia NES oldala
NES-re megjelent Mario játékok
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
